Nyelvek és írások

Cerebrum írta: Igazság szerint a sindarinban a melléknév a jelzett szó után áll és lágyul, bár egy név esetén szvsz így sem rossz. Amúgy a Dolen Amlug tökéltes, a lŷg viszont nem sárkány, hanem kígyó.

Quenyául ha minden igaz Hurin Angulóke lesz.

Húú, hát ezt nehéz volt megtalálni mindig nagyon sok a hozzászólás

Köszönöm, mindkettőtöknek azt hiszem marad a sindarinos. talán jobban hangzik

Csupán hétszer olvastam, de a függelékeket azt nem, sepedig az egyéb mellékköteteket, mert nem tudtam megszerezni, de amint lesz pénzem megveszem, miért?

Pân t

Húúú, találtam egy jól hangó, ám értelmetlen idézetet... viszonylag egyszerű:
"A fény mindegyik győzelme valójában a sötétség nyeresége"

a= i
fény= cale
mindegyik= máca
győzelem= nangwe
sötétség= mor
nyereség= ajándék=anna

Ezeknek a szavaknak a felhasználásával ezt hogyan tudnám lefordítani?
Előre is köszönöm... nem mással akarom megcsináltatni, csak látni akarom a mondatszerkesztés lényegét!

Igen, a Gyűrűc Urát el cellene olvasni... esetleg nem árt a Szilmarilocat sem, a Gyűrű Ceresését és persze a Babót... ezek megjelentec magyarul is.
Ereb, a ciejtésről nincs mit mondanom: a függelécben ott van minden...

Jajj, ti agyilag nagyon neithan-ok

Ereb Randir, engedj meg nekem egy kérdést: olvastad a GyU-t? (a film megnézése ez esetben nem számít)

Az nem sindarinhoz van?? Vagy mind kettő nyelv hangjait ugyan úgy kell kiejteni?

Elnézést, fáradt vagyok...

Az függeléc, nem függelék, igazán tanulhatnál...

Ereb Randir írta: Tudna valaki az e-mail címemre küldeni quenyához kiejtési documentumot?

Most küldjem át az E függeléket?

Tudna valaki az e-mail címemre küldeni quenyához kiejtési documentumot?

Siriann írta: Ezzel a lendülettel az összessel meg lehetne ezt csinálni nem? És mondjuk a D alatt két pont a gy lehetne, három pont meg mondjuk a dz, vagy a dzs... Silmé alatt két pont az SZ, három a ZS.

Ezekhez tudnál fonetikai magyarázatot fűzni?

Siriann írta: Nekem a Neo féle Tíw e-thindrim pdf van meg...

Nem értem a problémádat. _Neo táblázata megegyezik az AT-n lévővel (amit Amani belinkelt neked). A beleriandi módot nézd _Neonál is, ne a gondorit. A két mód többek között!!! abban is különbözik, hogy míg a beleriandi a calmatéma-t használja, a gondori a qessetéma-t.

Siriann írta: Ezzel a lendülettel az összessel meg lehetne ezt csinálni nem? És mondjuk a D alatt két pont a gy lehetne, három pont meg mondjuk a dz, vagy a dzs... Silmé alatt két pont az SZ, három a ZS.

Hm, miért kellene a 'sz'-t silme alatt két ponttal ábrázolni? Nem elég simán a silme? Lehet, hogy a Westron tengwa-táblázatából kellene kiindulni? web.comhem.se/~u86023928/at/teng ... tm#westron

Nekem a Neo féle Tíw e-thindrim pdf van meg...

Siriann írta:

amanibhavam írta:

Siriann írta:

amanibhavam írta:

Siriann írta: Küldene nekem valaki egy teljes sinda tengwa táblázatot? Ahol a nem használaos tengwákhoz is oda van írva mi (volt)? Már ha létezik ilyen, és nem kérdeztem baromságot.

nézd meg az Amanye Tencelit (link a lap tetején, a hem.passagen... kezdetű)

Ezen belül hol? Nem tudok angolul.

pl. web.comhem.se/~u86023928/at/teng_beleriand.htm

Köszi. Ide csak annyi: az én táblázatomban egy témával el van csúszva az iteni utolsó téma. Akkor ez ITT mi?

Mivel fogalmam nincs, hogy a te táblázatodban mi van, hogy néz ki és honnan van, erről nem tudok nyilatkozni. A belinkelt tábláézat, amint az a linkből, ha nagy nehezen is, de kitalálható, a beleriandi sindarin módot tünteti fel.

Ninniach írta:

Siriann írta: Köszi, én még csak próbálkozok.

Az nem baj az viszont igen, hogy nem tudsz angolul, mert az anyagok többsége csak angolul van meg

Németet meg franciát tanulok...

amanibhavam írta:

Siriann írta:

amanibhavam írta:

Siriann írta: Küldene nekem valaki egy teljes sinda tengwa táblázatot? Ahol a nem használaos tengwákhoz is oda van írva mi (volt)? Már ha létezik ilyen, és nem kérdeztem baromságot.

nézd meg az Amanye Tencelit (link a lap tetején, a hem.passagen... kezdetű)

Ezen belül hol? Nem tudok angolul.

pl. web.comhem.se/~u86023928/at/teng_beleriand.htm

Köszi. Ide csak annyi: az én táblázatomban egy témával el van csúszva az iteni utolsó téma. Akkor ez ITT mi?

Siriann írta: Köszi, én még csak próbálkozok.

Az nem baj az viszont igen, hogy nem tudsz angolul, mert az anyagok többsége csak angolul van meg

amanibhavam írta:

Siriann írta: És ha a labializált D és W hangokhoz hasonlóan egy fordított hullámvonalat alkalmaznánk, csak mondjuk a tengwa alá?
Mondjuk így lehetne a D-ből DZ (ando), vagy a S-ből SZ (silmé), CH-ból CS (hwesta). Vagy ez már teljesen megengedhetetlen?

Hát ezen még gondolkoznom kell.

Az viszont biztosnak látszik, hogy a gy-t az ando alá tett két ponttal kellene jelölni, lévén hangtanilag a d párja, csak történelmi okokból van a G-hez rendelve a helyesírásban.

Ezzel a lendülettel az összessel meg lehetne ezt csinálni nem? És mondjuk a D alatt két pont a gy lehetne, három pont meg mondjuk a dz, vagy a dzs... Silmé alatt két pont az SZ, három a ZS.

Siriann írta:

amanibhavam írta:

Siriann írta: Küldene nekem valaki egy teljes sinda tengwa táblázatot? Ahol a nem használaos tengwákhoz is oda van írva mi (volt)? Már ha létezik ilyen, és nem kérdeztem baromságot.

nézd meg az Amanye Tencelit (link a lap tetején, a hem.passagen... kezdetű)

Ezen belül hol? Nem tudok angolul.

pl. web.comhem.se/~u86023928/at/teng_beleriand.htm

Ninniach írta:

Siriann írta: Anno le dulu, ar i chîr annatha le dulu.
Itt is egy általam fordított mondás, vagy szólás. (nem tudom megkülönböztetni a kettőt )
Asszem ez is ide vág.

Én ezt így fordítanám:

Anno dulu an *im ar iChír annatha le dulu.

*im = itt 'self' (VT 47)

Köszi, én még csak próbálkozok.

Siriann írta: Anno le dulu, ar i chîr annatha le dulu.
Itt is egy általam fordított mondás, vagy szólás. (nem tudom megkülönböztetni a kettőt )
Asszem ez is ide vág.

Én ezt így fordítanám:

Anno dulu an *im ar iChír annatha le dulu.

*im = itt 'self' (VT 47)

amanibhavam írta:

Siriann írta: Küldene nekem valaki egy teljes sinda tengwa táblázatot? Ahol a nem használaos tengwákhoz is oda van írva mi (volt)? Már ha létezik ilyen, és nem kérdeztem baromságot.

nézd meg az Amanye Tencelit (link a lap tetején, a hem.passagen... kezdetű)

Ezen belül hol? Nem tudok angolul.

Úgy könnyebben tunék nyilatkozni, mert nekem csak a használatos tengwák vannak feltüntetve.

Siriann írta: Küldene nekem valaki egy teljes sinda tengwa táblázatot? Ahol a nem használaos tengwákhoz is oda van írva mi (volt)? Már ha létezik ilyen, és nem kérdeztem baromságot.

nézd meg az Amanye Tencelit (link a lap tetején, a hem.passagen... kezdetű)

Siriann írta: És ha a labializált D és W hangokhoz hasonlóan egy fordított hullámvonalat alkalmaznánk, csak mondjuk a tengwa alá?
Mondjuk így lehetne a D-ből DZ (ando), vagy a S-ből SZ (silmé), CH-ból CS (hwesta). Vagy ez már teljesen megengedhetetlen?

Hát ezen még gondolkoznom kell.

Az viszont biztosnak látszik, hogy a gy-t az ando alá tett két ponttal kellene jelölni, lévén hangtanilag a d párja, csak történelmi okokból van a G-hez rendelve a helyesírásban.

Küldene nekem valaki egy teljes sinda tengwa táblázatot? Ahol a nem használaos tengwákhoz is oda van írva mi (volt)? Már ha létezik ilyen, és nem kérdeztem baromságot.

És ha a labializált D és W hangokhoz hasonlóan egy fordított hullámvonalat alkalmaznánk, csak mondjuk a tengwa alá?
Mondjuk így lehetne a D-ből DZ (ando), vagy a S-ből SZ (silmé), CH-ból CS (hwesta). Vagy ez már teljesen megengedhetetlen?

Igazad lehet.