2024. május 22-én jelent meg magyarul a Középfölde Históriája sorozat hetedik kötete, a Vasudvard árulása (A Gyűrűk Ura históriája II.), amely A Gyűrűk Ura megírásának második nagy szakaszát tekinti át: az események leírásában a harmadik könyv végéig, a rohani harcokig jut el, emellett bemutatja a harmadkori Középfölde nyugati vidékeinek első térképét és a rúnaábécék alakulását is.
A Vasudvard árulása (The Treason of Isengard) a Christopher Tolkien által összeállított Középfölde Históriáján belül a négyrészes A Gyűrűk Ura históriája (The History of The Lord of the Rings) „alsorozat” másodk kötete, amely angolul először 1989-ben jelent meg. Legjobb tudomásunk szerint az angol eredetin kívül eddig csak spanyol fordításban adták ki (ez az egyetlen nyelv, amelyre már a teljes Históriát lefordították).
Az előző kötet, A Homály visszatér Balin sírjáig követte a Gyűrű Szövetségének útját, és a Vasudvard árulása első kilenc fejezete is a történet ezen szakaszához tér vissza, ennek további változtatásait tekinti át. Innen a tizedik fejezet (Moria bányái (2): A híd) viszi tovább az eseményeket és a társaságot: kézbe veszik Mazarbul könyvét, majd köröttük is felhangzanak az ott említett „zajok a Mélyből”. A Vasudvard árulása az alkotási folyamat, illetve a történet azon szakaszát tartalmazza, amelyről Tolkien így írt A Gyűrűk Ura előszavában: „Csak majdnem egy év múlva indultam tovább: így érkeztem meg 1941 végén Lothlórienbe és a Nagy Folyóhoz. A rá következő év folyamán írtam meg első fogalmazásban azt az anyagot, ami most a III. könyvet alkotja, azonkívül az V. könyv 1. és 3. fejezetének az elejét; azután, mikor Anórienben felvillantak a jelzőtüzek, és Théoden elért Hargvölgybe, megálltam. Kifogytam az ötletekből, és nem volt időm a töprengésre.” A szövegek alakulását tehát eddig a második nagy elakadásig, 1942 végéig követi a kötet, de emellett külön fejezet foglalkozik „A Gyűrűk Ura első térképével” is: természetesen nem a Tolkien családról lenne szó, ha ez a cím egyetlen térképállapot bemutatását tarkarná, ugyanis ezt a bizonyos első térképet Tolkien éveken át használta, javítgatta, és újabb részleteket ragasztott hozzá, így Christopher Tolkien itt is különböző betűjelekkel azonosított térképdarabokat vethet össze az általa 1943-ban az akkori állapot alapján készített verzióval. A tolkieni nyelvek és írások kedvelői pedig a kötet végén találhatnak izgalmas csemegére: a Függelék a rúnákról szakasz a három ismert írásrendszer kialakulástörténetének korai verziója mellett a Balin sírkövén, illetve Mazarbul könyvében olvasható rúnafeliratok változásait, és különböző nyelvekhez, nyelvváltozatokhoz és használati módokhoz tartozó jelmegfeleltetéseket is tartalmaz. A kötet címe, a „Vasudvard árulása” eredetileg Tolkien javaslata volt A Gyűrűk Ura III. könyve (tehát A két torony első része, jelen kötet második fele) számára.
A Gyűrűk Ura históriája több szempontból, de elsősorban a fogadtatása, a Középfölde értelmezésében betöltött helye alapján kicsit elüt a Középfölde Históriája többi részétől. Mivel a többi kötet általában olyan szövegek különböző változatait tartalmazza, amelyek J. R. R. Tolkien életében nem jutottak el a kiadással járó rögzítettség állapotába, így lehetőséget adnak arra, hogy találgassuk, vajon mi lett volna a végleges állapot, és ha nem is egységes jelentőséggel, de amolyan mítoszvariációként felhasználhatók Tolkien világának megértéséhez. Ezzel szemben A Gyűrűk Ura esetében ezek a korai szövegek egyértelműen elvetett változatok, amelyeknek ismerjük a szerző által véglegesített formáját, tehát sokkal inkább csak „külső” szempontból érdekesek, az alkotás folyamatának megismerését segítik: Christopher Tolkien (az előző kötet szerkesztői előszavában is megfogalmazott) célja ezen kötetekkel az volt, hogy bemutassa A Gyűrűk Ura megírásának történetét, amelynek során egyes jelenetek és az azokban elhangzó párbeszédek úgy maradtak meg teljesen változatlanul a legkorábbi vázlatokból, hogy közben az események jelentősége és a szereplők személyazonossága akár teljesen átalakult.
Az előző (az alsorozatban első) kötet, A Homály visszatér rövid ismertetése itt érhető el, olvasói értékelés a Lassi Laurië 2023. júliusi számában jelent meg róla Kósza hobbitkalandtól hősök szövetségéig – ajánló A Gyűrűk Ura históriájához címmel, de továbbiakat is találhattok a Moly.hu oldalon.
Az előző kettőhöz hasonlóan ezt a kötetet is teljes egészében Nagy Andrea fordította, aki a műfordítás mellett a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója, és óangol költészettel foglalkozik.
A Középfölde Históriája sorozat magyar kiadásában a Magyar Tolkien Társaság tagjai is részt vesznek. A legfontosabb, elsősorban Füzessy Tamás által végzett feladatunk a szakmai és terminológiai ellenőrzés, ami azért szükséges, hogy az újabb kötetek is kövessék a speciális tolkieni nevek és kifejezések korábban használt fordítását, nemcsak a már korábban szerepelt kifejezések, de az azokhoz szervesen kapcsolódó új elnevezések fordítása esetében is (ebben a kötetben például külön szakasz szól Aragorn neveinek változásáról). Emellett komoly, hosszadalmas (és sokszor technikai problémákkal bonyolított) munka a Névmutató elkészítése is: elsőre azt gondolná az ember, hogy ez egy nagyrészt automatizálható folyamat, azonban a História eredeti angol névmutatóit a törzsszöveggel együtt szerkesztette meg Christopher Tolkien, sokszor nemcsak az adott nevek konkrét előfordulásaira, de a rájuk utaló szakaszokra is hivatkozva, és a magyar verzió igyekszik minél pontosabban követni ezt az eredetit. Jelen kötet esetében is Derényi Róbert, Horváth Boglárka Szilvia, Hödl Patrícia, Pádár Annamária, Peller Henriett, Tóth Gergely és Varga Petra dolgozott a Névmutatón – a munkát Katona Ágnes szerkesztő mellett segédszerkesztőként Deák Adrienn koordinálta.
Bővebben az egységes magyar Tolkien-terminológiáról >>>
Mi készítettük el a külső borítón látható rúna-, és a címoldalon használt tengwarfelirat átírását is: utóbbi az angol kötet Christopher Tolkien által alkotott eredeti tengwarfeliratának magyar fordítása (a megfogalmazás és az átírás Orthmayr Flóra, a grafikai szerkesztés Füzessy Tamás munkája). Ezek elolvasásához az Elveszett mesék könyve 2017-es (és 2022-es) kiadásában, illetve a tolkien.hu/tengwar oldalon találtok útmutatást, bár az itt ismertetett magyar mód jelkészlete nem mindig lesz elegendő: ugyan a tulajdonnevek átírását is nagyrészt ehhez a módhoz igazítottuk, de magyar megfelelő híján néhol mégis maradtak bennük „idegen” tengwák, mint a súle vagy a nwalme.
Mi az a Középfölde Históriája?
A Középfölde Históriája (The History of Middle-earth, röviden: HoMe) sorozatban J. R. R. Tolkien fia, Christopher Tolkien rendszerezve, rengeteg magyarázó és értelmező jegyzettel együtt tette közzé apja Középföldével kapcsolatos, addig ismeretlen (sokszor töredékes és befejezetlen) írásait, köztük A szilmarilok történeteinek különböző változatait, illetve A Gyűrűk Ura szövegfejlődésének egyes fázisait. A sorozat angolul 1983 és 1996 között jelent meg tizenkét kötetben. Az első két kötetet (The Book of Lost Tales Part One & Part Two) magyarul először a Holló és Társa adta ki 1996-ban Az elveszett mesék könyve címen, ezt követte a 2011-es, egykötetes felülvizsgált Cartaphilus-kiadás, majd 2017-ben a teljes Középfölde Históriája sorozat megjelentetésére vállalkozó Helikon kiadónál újra két kötetben jelent meg az Elveszett mesék könyve, ezt követte 2018-ban a Beleriand dalai (The Lays of Beleriand), 2020-ban a Középfölde formálása (The Shaping of Middle-earth), 2021-ben Az elveszett út és más írások (The Lost Road and Other Writings), 2022-ben A Homály visszatér (The Return of the Shadow), és most 2024-ben a Vasudvard árulása (The Treason of Isengard). A sorozat folytatódik – még öt kötet van ezután: A Gyűrűháború (2025), Sauron veresége, Morgoth gyűrűje, Az Ékkőháború, és a Középfölde népei.
Itt olvashattok a Középfölde Históriája sorozat kiadásával kapcsolatos korábbi nehézségekről >>>
Tudomásunk szerint a teljes Középfölde Históriája az angol eredetin kívül eddig (2024-ig) csak spanyol fordításban jelent meg, de az öt kötettel sokáig az élen járó francia fordítás mellett az utóbbi években több nyelven is lendületet kapott a sorozat kiadása: a Lassi Laurië 2022. januári számában az egyik orosz fordító mesélt arról, hogyan érték be velünk nagyjából egyszerre a franciákat >>>
A sorozatról és a magyar kiadásról még több részletet olvashattok az első két kötet 2017-es (és 2022-es) kiadásának elő- és utószavában.
 |
Vasudvard árulása
Eredeti cím: The Treason of Isengard |
