A gonoszság átkos természete Tolkien mitológiájában

Tarcsay Tibor (Eötvös Loránd Tudományegyetem) előadásának absztraktja.

A gonoszság átkos természete Tolkien mitológiájában

Tolkien, ahogy ezt leveleiben hangsúlyozta, akárcsak a való világot, saját teremtett mitológiáját is a gonosz és a jó közötti örök viadal színtereként képzelte el. Ez a harc sokféleképpen megjelenik, már a Teremtés folyamatában is. Az éneknek és a verbalizációnak Tolkiennál különböző aspektusai annak, amit ő (a tündéknél) olos-nak nevez: az elképzelt dolgot (valamilyen szinten) valósággá tenni. Ez természetesen a gonosz vágya is az átkon keresztül: a saját akaratát kényszeríti vagy kényszerítené rá az elátkozottra. Tolkiennál azonban az átok nem csak az elátkozotton fejti ki pusztító hatását, hanem közvetlenül az átkozón is, mégpedig egyféle módon: azzal az aktussal, mellyel saját akaratát rákényszeríti másra, az átkozó olyan függésbe kerül az elátkozottól (akár fizikai, akár lelki értelemben), hogy végül is a saját átka száll önnön fejére. Ilyen pl. Morgoth „Első Átka”, vagyis mikor az éppen teremtődő világra akarta ráerőltetni a saját akaratát. Ennek nem lett más a következménye, mint az, hogy mikor azt hívén, hogy beteljesítette önmagát, és semmivé téve a többi Ainu alkotását egyedül uralja a Muzsikát/Teremtést, Ilúvatar könnyedén beleszőtte Melkor zenéjét a saját dallamába, így mindörökre elérhetetlenné téve azt, amire vágyott: a mások feletti teljes uralmat. Tolkien saját és sajátos megváltás-tanában így követi a katolikus hagyományt, teljesen egyedi formában kidolgozva azt.

Utoljára frissítve: csütörtök, 07 április 2016 15:51

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Alkategóriák

Bejelentkezés

Keresés

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére