Ötödik nap reggelén először én képeztem a csapások egyikét.

Ugyanis felhajítottam a táskámat a legefelső polcra, de mivel nem értem el, ezért azt találtam ki, hogy ráállok egy székre, annak is a támlájára. Eredmény: recsegés, ropogás, csüngő Namarie és halálra vált Finrod.
-Ne mozdulj, kedves Namarie, ne mozdulj, én leszedlek onnan!- ezzel óvatosan átfogott, és sűrű bocsánatkérések között lelemelt.

-Nam.. nem nyomtalak meg?
-Nem .
-És én téged?
-Te se.

Minekutána tisztáztuk, hogy senkinek nem esett baja, ötösben felkerekedtünk. Mondom ötösben, mert Andris barátom is csatlakozott hozzánk, mivel az ő javaslata volt, hogy nézzük meg a Vadasparkot.

Hibás ötlet volt, bár mi azt gondoltuk, hogy semmiféle külyökármádia nem zavarhatja meg a nyugalmunkat ÁÁ... kapásból utánunk jött egy gyereksereg. Az első kifutó a struccoké. Meg majmok is vannak. Mi csendben szemléltük, de a külykök ordítottak, visítottak, rázták és rugdalták a rácsot a tündék, Ery, és Andris legynagyobb megrökönyödésére. Végül Finrod szóült rá az egyik gyerekre, hogy ugyan ne őrjöngene már.. gyerkőc csúnyán nézett vissza, de nem sokáig, mert éktelen ordításba tört ki: az előbb általa felbőszített majom elkezdte rángatni a nadrágját. Csak azért nem röhögtem el magam, mert ha nem is felbőszülva, de egy majom nagy érdeklődást muatta Feanor bokája iránt, akiről kiderült, hogy semmi se oylan csiklandós, mint a bokája.

Valahogy szétrángatódott a majom is és a gyerek is, valamint Feanor és a másik majom is érzékeny(?) búcsút vetek eghymástól, ezután tovább akartunk menni. De tényleg csak akartunk, mert mint Andris megjegyezte, akkor most vagy mi leszünk az ő sarkukba, vagy ők a miénkbe,
-Ja, ráadásul jól felidegesítik az összes állatot előttünk.- dühöngtem.
De mi lenne, ha mind bebújnánk ide a struccól háta mögé?

-Jó, rendben....-és ezzel mind az öten bevonoltunk Ery méltatlankodott persze, hogy holmiféle gyerekek miatt ő nem fog a struccól háta mögé bújva lapulni, mert miocsopda méltatalan helyzet ez, Faenor minduntalan ki akart kukucskálni, de leintettem, hogy ki ne lessen, hacsak azt nem akarja, hogy a külykök felfedezzenek minket. Eryt is leszereletem, hogy higgye el, így jobban járt.

Továbbmenve ért azért egy megrázkódtatás, amikor a külykök nem ismerték fel a kakast.
-Te jóságos Iluvatar, menjünk már innen- sóhajrtott fel Finrod. Ugyanis ekkor már beértük a csapatot, akik szerencsésen letoptak a büfénél. Végre elvonult a gyerekcsorda.mi meg kilopóztunk, és elmentünk holmiféle rejtett ösvényeken a Sancer- tavakig.
Közben Andris kárörömmel a következőt hajtotta:
-Ezen az ösvényen csak a kiválasztottak járnak... a külykök erre nem jönnek.
-Jól van már na, nem ők tehetnek róla, hogy hülyék.
- Nade ennyirre?- rökönyödött meg Finrod.
-Na, mondtam neki- látom, jól kihoztak a béketűrésből..pedig azt hittem téged nem lehet.
-Dehogynem, csak megfelelő minőségű és nagyságú hülyeség kell hozzá, igaz Feanor?
-Igaz Mi?
-..........
Mindeközben szép csendesen felmásztunk a kilátóra, ahol a előbb a tériszony, aztán meg Ery kapott el:
-Mit csinálsz?
-Megszédültem.
-Mamesz, pedig csak négy férfi van körötted.. habár egész jó a felhozatal ahhoz, hogy megszédülj- kajánkodott Andris.
-Idefigyelj, lecsaplak.

A Sancer -tavak megtekintése után csendben körbeballagtuk ameglevő részt, de sajnos még egyszer szembetalálkoztunk a kölykökkel.
Az Austrália kifutónál. Jézuskám... először is Feanor mindenáron meg akarta fogbni az agutit, alihg bírtam lebeszélni ez irányú szándékáról (Nem valinorbanvagyunk- mondtam neki). Utána meg megint a kölykök.. Mivel etették a majmokat, ezért azok ordítottak torkuk szakadtából, a gyerekek meg velük, versenyben.

-Te, Nam, most ki utánoz kit?- tette fel a releváns kérdést Finrod.
-Hallod, ez jó kérdés- válaszoöltuk kórusban.
A majmok után még egyszer elmentünk felüdülni a tavakhoz, majd hazafele indultunk . A koliban az egyik ajtón Ery meglátott egy Britney Spears- plakátot.
-Tetszik? - kérdeztem Feanort, aki nagyon bámulta.
-Szép szőke.
-Ez????- kérdezte Ery. Az a helyzet vele, hogy se nem szép, se nem szőke.
-És hogy áll a lába- szólalt meg biológus Andris barátunk.
-Beteg szegény?- kérdezte Finrod.
-Agyilag biztos- epéskedett Ery.
-Nam, neked mi a véleméyned?
-Szépen tudja rezegtetni a szempilláit, és jól vongalik.
-Hát igen, egy ilyen kemény altesti munkát végző hölgy- "dicsérte" Ery.
-Jól van. na hagyjuk szegényt meg magának.. olyan, amilyen, így kell elfogadni.. nem tetszik, nem nézzük....

Ezzel felballagtuk a szobába. Mindenki a vadasparki eseményeket tárgylta.
-De én azt hittem, az emberek szeretik az állatokat- szólalt meg legőször Finrod.
-Drága Finrod, mi is volt az ossiriandi nandák legfőbb kifogása az emeberek ellen?
-Hogy öldösik az állatokat.
-Nahát, akkor min csodálkozol? - kérdezte Ery.
-Semmin ezek után..
-Én viszont egy valamin igen- szóltam közbe.
-Min?
-Hogy ott áll a gyerektől egy lépésre a tanár, és minekünk kell rászólni a külykökre.
-Nahát ez meg a másik- csattant fel egyszerre a két derék tanár úr.
-Ha az én gyerekeim csinálnák, egy baromi nagy fülest adnék nekik. - háborgott Andris.

Közben megcsörrent a telefon. Ulmo.
_Szia, Nam, élsz még?
-Aha, épp most voltam túlélőkalandtúrán a tündékkel a Vadasparkabn.
_MICSODAA???????
-Semmi különös, csak- és ezezl vázoltam a történeteket.
-Szerencsétlen állatok- sóhajtott fel Ulmo.
-Na ja.
-Na meg szegény Ti. De mondd, Eryvel nem akarsz valamit csinálni, hogy csak úgy váratlanul lement kíváncsiskodni?
-Alapvetően gondolkodtam rajta, és nagyon ingadozok, de most, hogy mondod, kitaláltam valamit.... csak az alkalmat várom.
-Jól van, csak ügyesen!

Az alkalom el is jött kb. öt perc múlva. Andris, aki időközben kiment, azzal rontott vissza, hogy megint jön az Attila ágycsere ügyben.
-Na, fiúk, mindneki a szekrénybe. Mondom mindenki, még Ery is.
-Én miért?
-Ne kérdezz, csináld, majd elmondom- ezzel betuszkoltom a két tündét és Eryt a szekrénybe, Andris újfent támasztotta és csapkodta az ajtót. Egyedül csak szegény Finrodot sajnáltam

Amikor kijöttek, jó mélyen Finrod szembe néztem, és így közöltem, hogy Eryt nem azért zártam be, mert be kellett, hanem mert hát, hogy ily váratlanul toppant be. Magyarán kiszúrásból. Finrod meg én nagy nehezen elnyomtuk a vihoghatnékot, és nekiálltunk vacsit készíteni.
-Hallod, ez a szekrényben való bezárkózás valami borzasztó volt- szólalt meg Feanor egyszer csak a nagy hallgatás közepette.
-Nem lett volna az, ha te nem akarod mindenáron felfedezni a szekrényt, és nem mocorogsz, hogy szegény Andrs alig győzött minket csapkodni.

Közben rádöbbentünk, hogy Ery utolsó vonata épp most megy el, tehát marad éjszakára.
-De Nam, akkor mosnom kéne.
-Miért?
-Mert egy éjszakára készültem.
Én meg semmit se szóltam, csak béfordultam a szobába.
-Most mi a baj? haragszol rám?
-Dehogy, csak keresem a mosóport, meg az öblítőt. A lavórt ott találod, a szárítót meg a csap mellett. Reggelre megszárad mimnden
-Ejah, ezt nevezem háziasszonynak!- kiáltott fel Feanor. Kedves vendég mosni akar, és szó nélkül adja a dolgot.
-Akkor lennék igazán az, ha én akrnám kimosni, de nem karom.
-De miért nem.
-Feanor, ne hozd zavarba- szólt rá Ery is és Finrod is.

Az este egy kicsit kínosan indult.
-Ha hideg van, én befűtök- ajánlkozott Feanoir.
-A tündék mióta fűtőtestek? Auuu..
-Mi a baj?
- A vesém.
Ery ekkor feletett egy olyan kérdést, hogy azt hittem, lecsapom:
-Kisvirágú füzike?
-Ery, az nektek jó.
-Tessék?
-Proszatatbántalmakra. Tehát nekem nem hinném, hogy jó.
-Hát valószínűleg tényleg nem.
A prosztata az uyge?
-Igen, Feanor, de ne részletezd- szólalat meg Finrod.
-Csak azt ne mond, hogy hölgyek jelenléténen ne beszéljünk ilyeneket, mert ő hozta föl.
-Tévedés, mert Ery.
-Gondolhattam volan... Melkor.... én mondtam, hogy ne bízz benne, Nam!
-Nem Melkor! Auuu..
-Nézd, Nam nem azért kezdte el a dolgot helyreigazítani, hogy te a fiaid számával kezdj dicsekedni...- dühöngött Finrod
Mindeközben szép csendesen leültem és vártam.

-Te mit csinálsz?- kapott észbe Finrod.
-Várom a diskurzus végét.
_De Finrod, szerintem a fiúk és a gyerekek olyan érdekes téma...
-De nem most és nem itt és nem Nam számára szvsz...
-Az az Ulmo vagy ki nem mondta Neked- fordult hozzám Feanor- hogy ilyen irányú tudást is gyűjts?
-Nem. De mitől van olyan érzésem, mintha Kierkagardtól olvasnám az Ismétlést?

_ÖÖöö nem tudom.....
_Én viszont sejtem- pajkos mosollyal Finrod.
-Én meg tudom.- csapta le a labdát Ery.

Ery sikerrel kimosott, és mivel igencsak későre kezdett járni az idő, aludni tértünk. Volna. Ha nekem nem jut eszembe, hogy most és azonnal feltöltőkártya kell. Így hát papucsba bújtam, felugrottam, és nekiiramodtam, mindössze azt felejtve el, hogy az ágy végén keresztbe raktam a táskám. Estem akkorát, hogy azt hiottem, a talajvíz feltör.

Ery és Feanor egyszerer ültek fel, Finrod rémülten ronrott be az előtérből.
-Nade kedves Nam, mit csinálsz?
-Elestem..- próbálétam meg égő kézzel Finrod kezébe kapaszkodva minél méltóságteljesebben felállni.
-Elesett? Az nem kifejezés. Én csak azt láttam, hogy eltűnik itt mellettem, a két ágy között- szólalt meg Ery.
-Csalk azért van, mert megbízik benned. Csak azért esett el.-tért vissza kedvenc veszzőparipájához Feanor.
-Nem, kedves Feanor, hanem azért estem akkorát, mint a kracsi béka, mert papucsban próbáltam meg szaladni, és rendetlenül szétdobtam a holmimat.
-De hova szaladtál ennyirre?- kérdezte a döbbenettől épp felocsúdni kezdő Ery.
- Feltöltőkártyáért.
-Éjfélkor? Nem várhatott volna reggelig?
-De igen.. de jó lenne mnost már aludni...

De én nem bízonm ebnben a fickóban... míg melletted van..
-Jó, akkor gyere, feküd mellém. Mármint a mellettem lévő ágyra, úgy, hogy helyet cserélsz vele, ÉS NEM MONDOD, HOGY NEM FEKSZEL AZ Ő HELYÉRE, VILÁGOS?????
-IIigeen.. jól van, jól van- azzal átcihelődtek. csodáltam ugyan, hogy Ery egy szót se szól, de ahogy ismerem, annál többet gondolt. Alszom, azaz aludnék, amikor egyszer csak megszóla Feanor mellettem:
-Kedves Namarie, alszol?
-Most már nem.
-Álmos vagy?
-Igen.
Finrod megszólalt: Te, Feanor, maradsz, ahol vagy.
-Csak a veséjét akartam megmelegíteni.
-Na, azt lehet.

Így hát Feanor átköltözött hozzám, és a lelkiviláéga teljesen megnyugodott. Gyógyított is, védett is, ígyhát nyugodatn elkezdetem aludni, amikor Ery szólalt meg:
-Mondd, Nam, miért van neked ellenedre az, hogy Feanor melletted legyen?
-Mert erkölcs is van a világon.
-Jaa... a fene esne az etikába...-ezzel elaludtunk. Végre. De csak azért, hogy a következő nap új csapások között találjon minket...