Nerwenke mos

írták: Namarie és Ery
helyszín: Valinor még az Első kor előtt

Melkor: Nocsak, mi csillog itt ilyen szépen? Ja... gondolhattam volna... Szép jó reggelt Nerwenke! Mi jóban szorgoskodol? Csak nem a vizestál trükköt csinálod nagyban?
Nerwen: Neked is szép jó reggelt, Vala!! Mosok.
Melkor: De ezek nem is a ti cuccaitok. F betű van rájuk hímezve.
Nerwen: Feanor lepedői... meg egyéb ágyneműk.
Melkor: Mondd, te teljesen megőrültél? Miért mosod Feanor lepedőit?
Nerwen: Az úgy volt, hogy vagy két napja Feanor rettenetes fáradtan és nyúzottan arról panaszkodott, hogy küszöbön áll náluk a nagymosás, de a fiai szanaszét vanank, és különben is utálják ezt a munkát, inkább adnak valakinek valami ékszert csak, hogy megcsinálja. Mondtam neki, hogy ne bolondozzon, mire való a rokon, ékszer nélkül is megcsinálom.... a bolond jószívemmel. Most moshatok nyolcuk után.
Melkor: De miért nem Nerdanel? Ez nem az ő dolga lenne?
Nerwen: Ugyan, ő örül, ha nem látja igen tisztelt exférjét.
Melkor: ???
Nerwen: Tudod, ők még akor elváltak vagy mit csináltak, amikor nagyapa feleségül vette Indist.
Melkor: Ja, tényleg... ezt mindig elfelejtem, olyan kusza a családfátok, hogy csak na.
Nerwen: És Feanor nemámhogy háztartási órákat venne Indistől... csak akkor engedi, hogy segítsen, ha már ég a ház.
Melkor: Akkor meg is érdemli a sorsát.
Nerwen: Meg tudod, az se semmi, hogy Aredhel segítene neki, de nem hagyja. Nem is csoda. A múltkor is szénné égette a kedvenc ingét. Mert mint a drága unokahugom mondja, őt úgy, de úgy elvarázsolja Feanor...
Melkor: Hiába no, a vérfertőzés a családban marad.
Nerwen: A micsoda?
Melkor: Semmi, semmi.
Nerwen: Vala! Nem segítenél, ha megkérlek?
Melkor: Méghogy én? Na jó legyen. Megszárítom a lepedőket.
Nerwen: De óvatosan! El ne égesd!
Melkor: Jó! Vigyázok (fúj) Így jó lesz?
Nerwen: Jó. Hoppá! Jön Feanor. Bújj el kérlek.
Melkor: Éééén? Feanor elől? Azt már nem. Inkább feketeribizli bokorrá változok. Legalább tudok rád vigyázni.

Feanor: Üdv, Nerwenke! Látom, egész jól haladsz... Segítsek? Hozzam a fújtatót? Jó tüzes, pillanatok alatt megszárítja a lepedőket.
Nerwen: Köszönöm, inkább ne. Már megint fáj a kezed, mi? Nemcsoda, szanaszét van száradva.
Feanor: Igen, de honnan tudod, ha rá se néztél?
Nerwen: Elég a szemedbe néznem.
Feanor: Már megint kezded?
Nerwen: Folytatom. Ha befejeztem a mosást, kapsz egy tégely kenőcsöt, és ahelyett, hogy a szemedet a hajamon legelteted. Törődj inkább a saját kezeddel.
Feanor: De amikor OLYAN szép a hajad...gyere csak egy kicsit közelebb. Naaa.. légy szíves... légy jó a rokonoddal..
Nerwen: Még egy lépés, és rádöntöm a mosóvizet. Az majd lehűt. Úgy látom, megint túl vagy fűtve.
Feanor: Borzasztó vagy. Te, nézd! Ribizli! kérsz?
Melkor: Au!
Feanor: Szóltál valamit?
Nerwen: Én semmit, de légyszíves, ne bántsd azt a bokrot!
Feanor: Ugyan, ez csak egy bokor.. leveszek neked egy nagyobb fürtöt.
Melkor: Auch!
Feanor: Te szent Iluvatar ez beszél!!!mit csináltál vele?
Nerwen: Én? Semmit? Mondtam, hogy semmit!
Feanor: Ha tudnád, hogy utállak ilyenkor... A bokrok beszélnek körülötted, a ruha szinte magától tisztul a kezed alatt. Folyton a valákon lógsz, de hogy egy hajszálat is adj, azt már nem... Mindenesetre köszönöm, hogy kimosod az ágyneműmet. S most, hogy nem figyel itt ránk senki talán...
Melkor: Khöm...
Nerwen: Feanor, nem hagytad őrizetlenül a műhelyedet?
Feanor: Hogy mi? Jaj, rohanok, még valaki lenyúlja a Szilmarilokat!

Melkor: Még hogy csak egy bokor...
Nerwen: Jól van, nem tudhatta.
Melkor: Na jó, a te kedvedért most az egyszer megbocsájtok neki.
Nerwen: Nagyon fáj, ahol belédtépett?
Melkor: Ugyan már, bolhacsípés... meg se érzem.
Nerwen: Biztos? Nem vérzik?
Melkor: Dehogy, ne aggódj már annyira.
Nerwen: Te, ma láttam Mandost, Megint nem akar magához ereszteni. Nem értem... Míriel is visszajöhetne, ha akarna. Akkor én miért nem mehetk le, szétnézni??
Melkor: Nincs ott semmi látnivaló. Csak egy parázstartó és semmi. Mehetsz amerre akarsz, de mindig a parázstartóhoz lyukadsz ki.
Nerwen: De hát hogyan?
Melkor: Úgy van megszerkesztve a csarnok. Ha a hátad mögött van a parázstartó, és elindulsz egyenesen, egy idő múlva eltűnik mögötted a fény, hogy előtted jelenjen meg.
Nerwen: Hű de izgalmas! Mikor Nézhetem meg?
Melkor: Ha rajtam múlik akkor soha! Finrodnak is ugyanez a véleménye. Ez azon kevés alkalmak egyike, mikor egész Valinor egyetért valamiben, nevezetesen abban, hogy Nerwenkének semmi keresnivalója nincs Mandosnál. Bár Mandos igazán örülne néhány kuncsaftnak. Szegény vakegér nagyon unatkozhat... Talán segítenem kéne neki...
Nerwen: Éppen ezért szeretném meglátogatni
Melkor: Nem! Ha megtudom, hogy csak a közelébe mész, akkor a hajadnál fogva rángatlak viszza, és úgy kiporollak mint annak a rendje!
Nerwen: Megint jön Feanor… Ez nem igaz... csodálom, hogy még nem őrült meg.
Melkor: Kicsoda?
Nerwen: Feanor. Gondold el, micsoda kínszenvedés lehet neki, hogy ott kell hagynia a műhelyét, de ha nem teszi, nem bámulhatja hajamat.
Melkor: Adjál már neki egy szálat, a jó ég áldjon meg, csak hadd legyen végre itt nyugalom.
Nerwen: De ha nem képes megmondani mit akar vele csinálni? Nem tudom, hogy most csak a hajamat akarja, vagy ráadásként még új feleséget is a személyemben.
Melkor: De most nem bújok el.
Nerwen: De ne bántsd őt, jó?
Melkor: Mondd, megszeretted, hogy így véded?
Nerwen: Én mindig is szerettem, mindenkit
Melkor: Na jó, tudtam, hogy egyszer ez lesz belőle... Akik ennnyit veszekednek, és hány gyereket akarsz?
Nerwen: Kettőt, de nem tőle.
Melkor: Az se rossz. feleségül mész hozzá, és estleg Maedhrostól lesznek gyerekek? Vagy Maglortól? Esetleg az ikrektől? Hármasban? Hm?
Nerwen: Na de vala, igazán már. Én nem Feanorhoz akarok menni!!!
Melkor: Hát?
Nerwen: Egy telerhez. Ők a legaranyosabbak. De mert Feanor közölte, hogy ő megöli azt a telert, aki az útjába áll, így ha kell, hát elmegyek Középföldére.
Feanor ekkor ér oda:
Feanor: Méghogy egy telerhez! Mit meséltem én neked a nolda méltóságról?
Nerwen: Miféle méltóságról?
Feanor: Jól van, Nerwen, okos vagy, látom. (gúnyosan)
Nerwen: Mi lenne ha befognád a szádat?
Feanor: Jut eszembe, hol a ribizli? Többet kéne enned, sok benne a D vitamin, és az jó a hajnak.
Nerwen: A D vitamin a csontoknak jó, a hajnak B vitamin kell, a ribizliben meg C-vitamin van, ami az immunrendszert erősíti. És itt van a kenőcs, és ne a hajamon legeltesd a szemed, hanem a kezed kend be inkább. De előbb moss kezet, még a végén vérfertőzést kapsz!
Feanor: De jól elmondta neked Yavanna... (meghökkenve, mint aki akkor jön rá mit is hallott) Mit kapok én?, Nerwenke, amire te gondolsz, az vérmérgezés. Mielőtt megkérdezed, mi a másik, menj haza. Majd apád elmagyarázza.
Nerwen: Miért nem te?
Feanor: Még csak az kell, hogy azzal legyen teli Valinor, hogy én tanítalak ilyesmire. De honna szedted ezt a szót?
Melkor: Khm!
Feanor: Á, Melkor, te is itt vagy? Fogadok, te tanítottad erre! Különbenis mit keresel te itt?
Melkor: Mit gondolsz ki szárítja a lepedőidet?
Feanor: Akkor már tudom miért vannak rémálmaim...
Melkor: Például olyanok, hogy nem tudsz bánni a nőkkel? El kell, hogy keserítselek Durcifiú! Ez a valóság!
Feanor: Mondja ezt az aki három koron keresztül ült...
Melkor: Fogsz te még ennyit unatkozni Mandosnál...
Feanor: Mit motyogsz?
Melkor: Mondom: Fogadjunk, hogy már megint nem bírsz a fiaiddal!
Nerwen: Fiúk...
Feanor: Mi a baj a fiaimmal?
Melkor: Semmi csak a drágalátos családod miatt szed nyugtatót fél Valinor!
Feanor: Aminek persze kifejezetten örülsz mi!
Melkor: Persze, hisz fogy a raktárkészletem. Jól megy az üzlet. Yavi gyógyteái semmit sem érnek!
Nerwen: No de fiúk. Béküljetek ki...
Feanor: Ezzel? Nem bízok benne. A múltkoris adott egy kuglóf receptet, de bárhogy csinálom mindig lekváros bukta lesz belőle.
Melkor: Ez bizony bebuktad...
Nerwen: De fiúk! Béküljetek ki a kedvemért! . Ha másért nem, hát azért, hogy egész álló nap a hajamat bámultátok!
Feanor: Na jó! Kezet rá!
Melkor: Kezet rá!
Nerwen: Így ni! Most beszélgessetek addig míg felteregetek.

Melkor: Figyelj rám Feanor, nem így kell Nerwenkétől hajat szerezni!
Feanor: Hanem hogyan?
Melkor: Ajánld fel neki, hogy átviszed Középföldére, ahol lesz neki egy hatalmas kertje, tükre, és senki nem szól bele a dolgaiba, még Te se. Ezt mondogasd neki jó sokáig, készülj az útra, és figyeld meg, úgy fog utánad menni mint a kiscsirke a kotlós után. Aztán már annyi hajat kérhetsz tőle, amennyit csak akarsz.
Feanor: Ahá. köszi a tanácsot. Még egy szép verset is írtam neki. (Nerwenke felé)
"Nerwen, hajad, bronz ajakad"
Nerwen: Állj!!!
Feanor: Na, mi a baj?
Nerwen: Ezt nem is te írtad!
Feanor: Hát akkor ki? Nézd, meg kinek az írása ez! Talán Rúmilé????
Nerwen: Az írás a tied, de ugyanezzel a verssel jött be hozzám tegnap a fivérem, hogy szerintem jó lesz -e Amarienak?
Feanor: Jól van na, oylan nagy baj, hogy kölcsönkértem tőle?
Nerwen: Igen, illetve nem, azaz nem tudom. Tudod, mit, inkább ne udvarolj itt nekem, hanem ..
Feanor: Jól van, jól van...megyek már. De ha EZT (Melkort) még egyszer meglátom a műhely közelében, agyonvágom. Téged persze BÁRMIKOR szívesen látlak.
Nerwen: Feanor, kihűl a kohó...

Nerwen: Nem tudom hova tenni ezt a Feanort... a fiait se néha, de őt...
Melkor: Hát én Maedhrost éppenséggel tudnám hova tenni.
Nerwen: Hova?
Melkor: Ööööö.. majd meglátod. Jó nagy meglepetés lesz. Különösen neki, ha vendégül látom.
Nerwen: Engem is olyan aranyosan meg szoktál lepni, ha meghívsz!
Melkor: Mondd, nem mondták, hogy rosszat tesz, ha velem barátkozol?
Nerwen: Ugyan már! Mióta rossz, ha egy tünde egy valával barátkozik? Bár annyit mondtak, mintha egy kicsit sötétebb, borongósabb lenne mostanában a tekintetem...
Melkor: Na, látom, az ágyneműk már meg is száradtak. Örülök, hogy ilyen jól elbeszélgettünk.
Nerwen: Én is annak, hogy itt voltál. Könnyebben telt az idő, és köszönöm, hogy figyeltél míg Feanorral társalogtam.
Melkor: Nincs mit. Mikor mosol legközelebb?
Nerwen: Hát a héten biztosan. Ezúttal a mi cuccainkat. Neked is mossak? Szivesen megteszem!
Melkor: Nem kell köszi, boldogulok magam is, a feketét amúgyis külön kell mosni a többitől. De ha nem zavarok akkor majd lejövök hozzád.
Nerwen: Szívesen várlak. Iluvatar legyen veled!
Melkor: Beléd is... izé... veled is. (El)