Eljött az ideje a hagyományos nyári napforduló-ünneplésünknek. Tűz, gyümölcsök, tündérek, gyertyák a falon, csillagok az égen - naplemente (és természetesen napfelkelte, a kemény magnak

)
*********
Kedves Kispajtások,
a közvélemény-kutatásnak megfelelően pénteken (06.22.) tartjuk.
Mint máskor, most is elképzelhető, hogy lesznek ott a sziklamászók, ezért most is jó lenne, ha néhányan korábban oda tudnánk menni, "biztosítandó" a helyszínt.
Egyébként kb. 5-től érdemes gyülekezni.
Azoknak, akik esetleg még nem voltak ott: feljutni a Kolosy térről lehet, a 65-ös busszal kell elmenni a végállomásig (Fenyőgyöngye), onnan pedig kb. 2 kilométer séta következik, az aszfaltozott, enyhén felfelé lejtő úton, majd balra be a parkolóba, azon át, és már ott is az elvarázsolt katlanunk a sziklafallal.
(Aki először jön, annak azt javaslom, hogy csapódjon oda valakihez vagy keressen meg itt előtte engem.)
Hozzatok finomságokat sütögetni, piros/narancsszínű gyümölcsöket, piros/narancsszínű süteményeket, piros/narancsszínű italokat és piros/narancsszínű gyertyákat, utóbbiakból minél többet, hogy a falat feldíszíthessük!
*********
Az ünnepről:
A tűz, a nyár, a termékenység és az ereje teljében lévő Napisten és a termékeny Földanya ünnepe, rituális tűzgyújtás, a tűz átugrálása. A Líthas/ Líthe ünnepnek számos egyéb elnevezése van: Szent Iván-éj, Keresztelő Szent János napja, nyári napforduló, Alban Hefin (druida), Alban Heruin ("A Part Fénye": a "Föld Fénye" és a "Víz Fénye" - azaz a két napforduló közti ünnep), Tölgyünnep.
A nyári napforduló vagy nyárközép napja a Nap évenként ismétlődő útjának egyik fontos állomása. A Nap, amely a téli napfordulótól kezdve fokozatosan egyre magasabbra emelkedik az égen, ezen a napon éri el pályájának csúcsát, ezt követően a hanyatlás féléves periódusa kezdődik. Az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal és a legrövidebb az éjszaka. Líthashoz kapcsolódik az örömtűz fogalma is: fényt megtartó mágikus célú, gyógyhatású tűzé. A természettel mágikus összhangban élő ember nyárközépi tűzgyújtásával a Napot próbálta megsegíteni a sötétséggel vívott harcában.
A kelta és angolszász mitológiában a Líthas a gabonaistennő ünnepe. Líthas a bőséget, az érettséget, az elevenséget és az örömöt jelképezi, ünnepe egyben a tűz, a megtisztulás, az elevenség, a változás és a termékenység ünnepe is. Líthashoz kapcsolódik az örömtűz fogalma is: fényt megtartó mágikus célú, gyógyhatású tűzé. A természettel mágikus összhangban élő ember nyárközépi tűzgyújtásával a Napot próbálta megsegíteni a sötétséggel vívott harcában. Ez az időszak bármely mágiának nagyon kedvező. A gyógyító, szerelmi és oltalmazó mágia különösen jól illik az alkalomhoz. A népi babonák szerint tűz körül elfogyasztott cseresznye a gyermekáldást segíti elő, a tűzbe hulló üröm és kakukkfű betegségűző mágia, a termőföld körül körbehordozott fáklya pedig a termés bőségét hivatott növelni. Érdemes a szabadtéri szertartás tüze fölött gyógynövényeket kiszárítani, a tűzugrás pedig kiválóan alkalmas az energiák megújítására.
A kelta hagyományok szerint ezen a napon megnyílnak a világok közötti kapuk, és a tündérek, koboldok az emberek között járnak. A hagyomány szerint a tűz körül röpködő szikrák, vagy az e napon látott lepkék mind-mind tündérek.
Az ünnep hagyományos színei a pirosas-narancsos árnyalatok.