Nyelvek és írások

Több
16 éve 6 hónapja #348161 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Ja, szótanulás: semmi kategóriás dolgot nem csináltam. Egyszerűen igyekszem minél többet használni a szókincset, értsd: fordítok és próbálok saját szövegeket összehozni.


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja #348160 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
A saját anyagaim megvannak elszórva, de teljes mentést emlékeim szerint nem csináltam, de azért majd megnézem. Ha sikerül visszakaparni, akkor esetleg felteszem a saját domainem/tárhelyem alá.


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja #348149 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Eldaryonról sajna nincs meg az anyag... :(

Szavakat? Hmm... én spec anno HKF leckéit vettem át, és onan tanultam a szavakat, aztán fordításoknál, írásoknál felvetődött szavakat tanulgattam, nagyjából így.
Persze lehet csoportban is tanulni, ott van pl. Alex de Grigny tematikus szótára, az se rossz ötlet.

De azt megjegyzem, hogy a szavaknak is csak kontextusban van értelmük, nyelvtannal együtt!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja - 2 éve 4 hónapja #348059 Írta: frc0032
frc0032 válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
<>
Utolsó szerkesztés: 2 éve 4 hónapja frc0032 által.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja #347847 Írta: Tuk Hildigrin
Tuk Hildigrin válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Köszönöm a gyors segítséget.
T.H.

" Ha ez így megy tovább, átállok a sötét oldalra"

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja #347811 Írta: Felagund
Felagund válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

Cerebrum írta:

Tuk Hildigrin írta: Üdv mindenkinek!
Elég piszkos dolog lesz, ami kérek tőletek, hátha válaszolna rá valaki.
LE tudnátok fordítani quenyára vagy sindarin-ra ezt a szót: Feloldozók? (vagy valamelyik szinoníma is jó lenne.
Előre is köszönöm.
T.H.


Sindarinban a gohena- vagy a leithia- igékkel lehetne valamit kezdeni, ezekből kellene főnevet képezni... Esetleg a MAK- > maeth > maethor alapján mondjuk *leithor ("az aki feloldoz")?


Vagy leithron esetleg (tsz: leithryn) ;)

Our knees do not bend easily

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja #347801 Írta: Cerebrum
Cerebrum válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

Tuk Hildigrin írta: Üdv mindenkinek!
Elég piszkos dolog lesz, ami kérek tőletek, hátha válaszolna rá valaki.
LE tudnátok fordítani quenyára vagy sindarin-ra ezt a szót: Feloldozók? (vagy valamelyik szinoníma is jó lenne.
Előre is köszönöm.
T.H.


Sindarinban a gohena- vagy a leithia- igékkel lehetne valamit kezdeni, ezekből kellene főnevet képezni... Esetleg a MAK- > maeth > maethor alapján mondjuk *leithor ("az aki feloldoz")?

“Blinding ignorance does mislead us. O! Wretched mortals, open your eyes!” (Leonardo da Vinci)

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja #347794 Írta: Tuk Hildigrin
Tuk Hildigrin válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Üdv mindenkinek!
Elég piszkos dolog lesz, ami kérek tőletek, hátha válaszolna rá valaki.
LE tudnátok fordítani quenyára vagy sindarin-ra ezt a szót: Feloldozók? (vagy valamelyik szinoníma is jó lenne.
Előre is köszönöm.
T.H.

" Ha ez így megy tovább, átállok a sötét oldalra"

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 6 hónapja #347590 Írta: Felagund
Felagund válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
zsancy: privi ment...

Our knees do not bend easily

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347514 Írta: Nóli i linantea
Nóli i linantea válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

zsancy az óhajsóhaj topicban írta: Sziasztok!A segítségeteket szeretném kérni!Tetoválást szeretnék tündéül,vagyis a nevemet(Zsanett) ,nagyon sok helyen kerestem már de nem találtam,remélem tudtok nekem segíteni!Előre is köszönöm!


If I promise not to kill you, can I have a hug?

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347077 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Igazából tökmindegy - az értelme az adott szövegkörnyezetben így is, úgy is "nagyon sok".

Ha nagyon szó szerintiek akarunk lenni, akkor "megszámlálhatatlan", de az túl hosszú a vershez.


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347075 Írta: icke
icke válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

Alcarcalimo írta: Únótime: számolatlan, összetett szó, az &#8211;ú előtag, - nem, -tlan, -tlen -, not ige &#8211; számol &#8211; és az &#8211;ima - -ható, hető - melléknévképző tagokból álló kifejezés többes számú alakja.


Üdvözletem!

Bocsánat a belekötésért: "számolatlan", vagy "számolhatatlan"?

icke

ignis sum quae contra frigus ardet

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347072 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

amanibhavam írta:

Alcarcalimo írta: Amani: Rohír nyelv: köszi a javítást, táfogalmazom.
A (félre)fordítás a GYU magyar kiadásából származik... Göncz Á.?


... viszont ha te érted az eredeti szöveget, miért hagysz a dolgozatban ekkora marhaságot, már bocsánat?


... azért mert figyelmetlen módon csak az "eredeti" magyar fordítást tettem bele... és csa két sort elemeztem. Bele is írok egy javító sort, kiegészítést. Kösz.

Felagund: jaja, a versbetét Réz Á.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347069 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

Alcarcalimo írta: Amani: Rohír nyelv: köszi a javítást, táfogalmazom.
A (félre)fordítás a GYU magyar kiadásából származik... Göncz Á.?


... viszont ha te érted az eredeti szöveget, miért hagysz a dolgozatban ekkora marhaságot, már bocsánat?


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347068 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Jó, még mindig jól járt az olvasó, lehetett volna belőle huzatos ház is.


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347067 Írta: Felagund
Felagund válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

Alcarcalimo írta: Amani: Rohír nyelv: köszi a javítást, táfogalmazom.
A (félre)fordítás a GYU magyar kiadásából származik... Göncz Á.?


Réz Ádám...

Our knees do not bend easily

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347066 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Amani: Rohír nyelv: köszi a javítást, táfogalmazom.
A (félre)fordítás a GYU magyar kiadásából származik... Göncz Á.?

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347062 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Még egy: ki fordította a "linte yuldar ... lisse-miruvóreva" kifejezést "fürge réti szél"-nek? Akárki is volt, alkotott egy szép középföldi leiterjakabot...


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347060 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
"A Rohír nyelvet Tolkien óangolként definiálta."

Ez a megállapítás így nem igazán áll meg. A rohirok nyelvét Tolkien a középföldi mitológiában (a saját, "én is csak fordítottam ezt az egészet" alapállásából nézve) és a középföldi nyelvrendszerben úgy adta vissza, mint ami ugyanolyan "nyelvi" távolságra van a Közös Nyelvtől, mint amilyenre az óangol/angolszász a modern angoltól. Az óangolra fordított rohir szavak/nevek ugyanúgy "fordítások", mint pl. a hobbitok nevei. Tehát ez nem jelenti azt, hogy Középföldén a rohirok óangolul beszéltek volna (ami historikus képtelenség).


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #347059 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Egy kis móka, Namárie finnül és magyarul, Petri Tikka és jómagam fordításában:

middangeard.org.uk/aglardh/?q=node/386


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #346981 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

Acho írta: Ez a "kis kiegészítés" is nagyon jól sikerült! ;-)

Csak pár sor a kiegészítés... a többi (Térjünk rá JRR Tolkien munkásságára) már merőben új, s nem kiegészítés; ha úgy tetszik lezárása a első résznek.
Véleményeket örömmel fogadok.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #346909 Írta: Acho
Acho válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Ez a "kis kiegészítés" is nagyon jól sikerült! ;-)

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #346870 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
A mesterséges nyelvek és az irodalom II. rész.

Kis kiegészítés az első részhez.

Nem említettem, hogy a mesterséges nyelveknek se szeri, se száma. Történtek kísérletek az Eszperantó megreformálására, egyéb, széles körben terjeszteni, alkalmazni kívánt MNY-ek is napvilágot láttak, és persze számosat alkottak meg pusztán hobbiból, szórakozásból.

A Harry Potterhez kapcsolódó részhez megemlíteném, hogy a könyvben nemcsak a párszaszó (a kígyók nyelve) kapott helyet: számos egyéb nyelvre is történt utalás (troll, halandzs, stb.). Egy szót pedig megismerhettünk a koboldok nyelvéből is: ez pedig a &#8222;bladvak&#8221; (csákány).

A Dűne ciklusból is megemlítenék pár példát, a teljesség igény nélkül, persze, hiszen Frank Herbert, az író, az első könyv végén csaknem harminc oldalas szójegyzéket közölt, ahol részben a fremen és egyéb nyelvű szavak jelentését, magyarázatát adja közre. Példaként álljon itt néhány szó:
El-sayal: homokeső; annak a pornak a kihullása, amelyet közepes magasságba (körülbelül 2000 m-re) vitt fel egy coriolis-vihar.
Faufreluch: az Impérium erőszakkal fenntartott merev osztályrendszere.
Aql: a gondolkodás próbatétele
Csomurki: (egyes dialektusokban musky vagy murki), italban beadott méreg
Mahdi: a fremen messianisztikus legendában &#8222;Az, Aki a Paradicsomba Vezet&#8221;.

Bemutatnék egy példát a Klingon nyelvből is.

A példából látszik a Klingon nyelv atonális, nyers hangzása, illetve az, hogy előszeretettel alkalmaztak különféle ragokat és képzőket; így egyetlen szóval egész mondatokat tudtak kifejezni.
Bel &#8211; elégedettnek, boldognak lenni
Mubel &#8211; örömet okoznak nekem (ők)
MubellaH &#8211; örömet okozhatnak nekem
MubellaHtaH &#8211; még mindig képesek örömet okozni nekem
A Klingon nyelvet 1985-ös publikálása óta csaknem ezren tanulták meg bizonyítható módon.

Térjünk rá JRR Tolkien munkásságára.

Ahogy azt már említettem, és utaltam rá a szerző saját szavaival, Tolkien nyelvei egyértelműen irodalmi indíttatásúak voltak; a nyelvek létrehozása, felvázolása után alkotta meg hozzájuk a mitológiát, magát a történetet, amelyben rendkívül lényeges szerepet kaptak a nyelvek. Tolkien nyelveivel sokan és sok szinten foglalkoznak; a lelkes amatőrökön át egészen az egyetemi tanszékekig, sokan csak egy-egy nevet szeretnének lefordítani, mások hosszabb szöveget, verset, stb fordítanak. Természetesen a témával kapcsolatban számos kérdés felmerül.

Hány nyelvet is alkotott meg Tolkien?

Ez a kérdés meglehetősen nehezen megválaszolható; hiszen, ha ragaszkodunk a nyelv meghatározásához, mint teljesen funkcionáló, kommunikatív eszköz, akkor egyet sem. Viszont ha onnan indulunk ki, hogy nyelvtan és szókincs megalkotásával létrehozott kommunikációra alkalmas homogén rendszereket, akkor azt kell mondanunk: számosat. A kérdés megválaszolását nehezíti az a körülmény, hogy Tolkien számos alkalommal revidiálta korábbi nézeteit, megváltoztatta a szókincset, a fonológiát, a nyelvtani rendszert: ennek eredményeképpen néhány &#8211; eredetileg azonos &#8211; nyelv olyan mértékben eltávolodott egymástól, hogy gyakorlatilag két különböző nyelvként kell őket értelmeznünk; lásd a korai &#8222;Qenya&#8221; nyelvet, amelyből a professzor kifejlesztette a Gyűrűk Urában használt Quenya nyelvet.

Meg kell említenünk, hogy a tünde nyelvek esetében Tolkien egy primitív tünde nyelvet alkotott meg először szótövekkel, amelyből kiindulva, különféle fejlődési fázisokon átmenve számos tünde nyelv alakult ki, amelyek, noha természetesen a közös eredet miatt &#8222;rokonságban&#8221; álltak egymással, nagymértékben eltávolodtak egymástól.

Ami igazán zseniális volt Tolkientől az, hogy nemcsak a nyelvek fázisaival foglalkozott, hanem a külső fejlődéstörténetet is megalkotta: az a tulajdonképpeni tolkieni mitológia. Erre kitűnő példa a Sindarin és a Quenya nyelv: noha eredetileg egy közös nyelvet beszéltek, a sokezer éves különélés következtében a két nyelv oly mértékben eltávolodott egymástól, hogy amikor a tündék (a Sindarint beszélő Sindák és a Quenyát beszélő Noldák) újra találkoztak egymással, egész egyszerűen nem értették meg egymás nyelvét. (Erre természetesen az élő nyelvekben is találhatunk példát: a germán nyelvcsaládhoz tartoznak a norvég nyelvek, pl. a bokmal és a ranamal, valamint a német is, ám ma már képtelenek egymást megérteni.)

Visszatérve a kérdéshez, a kidolgozottság is nehezíti annak megválaszolását. A viszonylag jól kidolgozott Quenya és Sindarin mellett (folyamatosan bővülő több ezer szavas szókincs és használható, részletes nyelvtani rendszer) létezik a Telerin, Doriathrin/Ilkorin és a Nandorin tünde nyelvek, amelyek szókincse harminctól pár százig terjed, emiatt használhatóságuk rendkívül behatárolt (mindemellett csak a Telerin nyelvből áll a rendelkezésünkre értelmezhető szöveg, a Quenya és a Sindarin mellett). Az Adúnaic (Númenori) nyelv nyelvtana jól kidolgozott, ám alig 200 szavas szókincse nem elegendő kommunikatív funkciók betöltésére. Hasonló a helyzet a Khuzdúl (törp) és a nyugori (Westron, vagy általános) beszéddel is. Néhány egyéb nyelvre jószerével csak utalások történtek, igen kevés töredék áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy azokból nyelvtani szabályszerűségeket vonhassunk le, illetve használható szószedeteket alkossunk meg. Ilyenek például a Valarin, a Fekete beszéd, az Orkok és az Entek nyelve. A Rohír nyelvet Tolkien óangolként definiálta.

A fentieket összegezve elmondhatjuk, hogy Tolkien kettő nyelvet dolgozott ki, amelyek viszonylag használhatóak, és körülbelül 8-10 nyelvet, amelyre minimális szókincs és nyelvtani anyag fellelhető, illetve további négy, amelyekre csak töredékek, néhány szó utal, illetve csak a megemlítés szintjén szerepelnek.

A Quenya és a Sindarin

A Quenya a Noldák nyelve volt, ez volt az első nyelv, amit írott formában lejegyeztek (Tolkien számos abc-t és írásmódot alkotott meg; ezek közül megemlíteném a Sarati és a különféle nyelvekre alkalmazott Tengwa írásmódot). A Quenya nyelvtan és a kiejtés alapja egyértelműen a latin és a finn nyelvek voltak, noha számos más hatás is érezhető benne. Tolkien mitológiájában a Quenya egyfajta &#8222;tünde-latinná&#8221; vált; ünnepségeken, szertartásokon kívül jószerével sehol sem használták. (Thingol király tiltotta meg a használatát, lsd.: Szilmarilok). Mindazonáltal a Quenya volt Tolkien kedvence, messze ez a legkidolgozottabb nyelv, körülbelül 3000-3500 szó, elég jól kidolgozott nyelvtan, emellett több vers, mondat és szövegrészlet, fordítás áll a rendelkezésünkre, amelyek segítségével jobban megismerhetjük a nyelvtani struktúrát.

A Sindarin a középföldén élő Sindák (Szürketündék) nyelve volt, amely rokon a Quenya nyelvvel, a sok ezer év távlatában azonban annyira eltávolodtak egymástól, hogy nyugodtan nevezhetjük egy másik, teljesen önálló nyelvnek. A Sindarin nyelvtan és hangzás alapja a welszi nyelv volt (Tolkien másik kedvence). Körülbelül 2000-2500 szavas szókincs, jól kidolgozott nyelvtan és a Sindarin esetében is számos vers, szöveg, fordítás áll a rendelkezésünkre.

Pár szót hadd mutassak be Quenya és Sindarin nyelven: látni fogjuk a hasonlóságot, és persze a különbséget is.

Dicsőség: Alcar (Q) és Aglar (S), ragyogás: Calima (Q) és Galad (S), ló: rocco (Q), roch (S).

Talán még célszerűbb pár kiragadott szó mellett a számokat bemutatni: a táblázat megmutatja az ősi, primitív tünde gyököt (első szó), a második a Quenya és a harmadik pedig a Sindarin megfelelőt.
Egy: MINI, mine, min
Kettő: AT(AT), atta, tad
Három: NEL(ED), nelde, neledh
Négy: KÁNAT, canta, canad
Öt: LEPEN, lempe, leben

A fenti példákból látható, hogy noha egyértelműen más a hangzás és a képzés, a közös gyökök, szótövek felismerhetők.

Tulajdonképpen a két nyelv biztosan hozzájárult a mű sikeréhez. Megismerésükkel közelebb juthatunk Tolkien világához, jobban megérthetjük azt, és, amint arra már utaltam, valahogy az egész hihetőbbé, hitelesebbé válik, vagy ha úgy tetszik jobban &#8222;bele tudjuk magunkat élni a történetbe&#8221;.

Tolkien nyelveinek mai fejlődése

A rendelkezésünkre álló anyagok mellett természetesen &#8211; és szerencsére &#8211; folyamatosan dolgozzák fel a még kiadatlan nyelvészeti anyagokat is. Tolkien hagyatéka több ezer oldalra rúg; ezeket rendszerezik, tanulmányozzák, és bizonyos időközönként közreadják az eredményeket (Parma Eldalamberon és Vinyar Tengwar folyóiratok).

Természetesen más úton-módon is fejlődik a nyelv(ek). Hiszen vannak használói &#8211; noha nem &#8222;tündék&#8221;, hanem a köztünk élő, hús-vér emberek, akiket magukkal ragadott Tolkien egyedülálló világa. Számtalan próza és versfordítás született már eddig is, az interneten nagyon sok remek alkotás olvasható ezeken a nyelveken.

Nyilván szükség van némi &#8222;nyelvújításra&#8221; is, abban az értelemben, hogy bizony sok fontos szó hiányzik.
Itt azonban kétféle nézet ütközik. Az egyiket jobb híján &#8222;ultraortodox&#8221; nézetnek nevezném: ők azok, akik csakis kizárólag azokat a szavakat fogadják el, amiket Tolkien valóban leírt; elutasítanak minden egyebet, még azokat is, amelyek a meglévő szabályokon alapulnak (pl.: szóösszetételeket). Igazuk van természetesen annyiban, hogy elképzelhető, hogy Tolkien teljesen másként gondolta.
A másik ág az &#8222;ultraliberális&#8221;, ami gyakorlatilag szinte mindent megenged. Vagyis &#8222;hasból&#8221; bármilyen szót létrehozhatunk, esetleg egy kis magyarázattal, &#8222;megideologizálással&#8221; körítve.
Jómagam valahol a kettő között állok, bár bevallom, az ortodox nézet közelebb áll hozzám. Lehet, hogy a Greyelven Company nevezetű szerepjátékos oldal kitűnő szerepjátékot kínál (RPG), ám az általuk kidolgozott &#8222;tündenyelv&#8221; gyakorlatilag egy katyvasz... keverék, mindenféle szabály és rendszer nélkül, nem nevezhető se Quenyának, se Sindarinnak: tulajdonképpen nem autentikus, hanem önkényesen összeválogatott valami. Fan fiction; semmi több.

Személyes véleményem az, hogy a meglévő nyelvtani, morfológiai, fonológiai szabályok figyelembevételével LEHET létrehozni új szókapcsolatokat (esetleg: szavakat), de csak akkor, ha valóban nem ütköznek semmivel. Minden további nélkül el tudom fogadni a &#8222;liehostale&#8221; (népgyűlés) összetett szót (Dr. Ferencz Tamás &#8211; Amanibhavam szóösszetétele), míg komoly gondjaim vannak a &#8222;hísenna&#8221; szóval. Előbbi szinte mindenki számára ugyanazt jelenti: logikus, értelmes. A második viszont egy svéd kifejezésnek a tükörfordítása: szó szerint &#8222;be a ködbe!&#8221; &#8211; a svédek így koccintanak, illetve így mondják, hogy &#8222;egészségedre&#8221;. Lehet, hogy a hísenna szó szépen hangzik, nyelvtanilag, fonológiailag sincs vele semmi probléma, ám a jelentés számomra túlságosan elrugaszkodott: a svédeken kívül senki sem fogja megérteni.

A fentiekkel csak azt szerettem volna megmutatni, hogy szükség van arra, hogy a nyelvet fejlesszük, ám véleményem szerint ki kell küszöbölni a vadhajtásokat, az önkényes módosításokat. Egyfajta nyelvóvás.

A Namárie c. Vers elemzése

Az alábbiakból látni fogjuk, hogy a tünde nyelvek nem egyszerűek, semmiképpen nem egyfajta &#8222;tünde-eszperantóként&#8221; kell rájuk gondolnunk. Tolkien szándéka egyértelmű: a versből is látszik, hogy bizony nem egy egyszerű nyelvről van szó, - Tolkien egész életében dolgozott rajta, finomította - hanem egy rendkívül összetett, kidolgozott &#8222;alkotásról&#8221;, amely arra is alkalmas, hogy próza mellett verseket is írhasson az ember. Maga a kidolgozottsága a nyelvnek is nagyon fontos tényező, hiszen Tolkien a tündéket csodálatos és halhatatlan lényekként teremtette meg fantáziájában, akiknek bölcsessége, szépsége messze meghaladja a földi halandókét. Így természetes, hogy a nyelvüknek is annak kell lennie: gyönyörűnek, különlegesnek és megismételhetetlennek, amely több ezer évszázadon át nagyon sok változáson ment át, ám közben finomult, csiszolódott és szépült. (Hasonló folyamat természetes folyamatként persze minden emberi nyelvben is lejátszódik, sajnos azonban nem feltétlenül csak pozitív változásoknak lehetünk tanúi).

A Quenya nyelvre jellemző a ragozás, a toldalékok használata (így nekünk, magyaroknak némileg előnyt jelent ez, szemben az angol nyelvet beszélőkkel), a Sindarinra pedig jellemzőek a különféle mutációk (hangeltolódások).

Példaként álljon itt Tolkien egyik gyönyörű verse, a Namárie, amelyet Galadriel kesergése címen is ismernek; a fordítás Göncz Árpád munkája.

Ai! laurië lantar lassi súrinen,
yéni únótimë ve rámar aldaron!
Yéni ve lintë yuldar avánier
mi oromardi lissë-miruvóreva
Andúnë pella, Vardo tellumar
nu luini yassen tintilar i eleni
ómaryo airetári-lírinen.

Sí man i yulma nin enquantuva?

An sí Tintallë Varda Oiolossëo
ve fanyar máryat Elentári ortanë
ar ilyë tier undulávë lumbulë
ar sindanóriello caita mornië
i falmalinnar imbë met,
ar hísië untúpa Calaciryo míri oialë.
Sí vanwa ná, Rómello vanwa, Valimar!
Namárië! Nai hiruvalyë Valimar!
Nai elyë hiruva! Namárië!

"Ó! Hullik a szélben az aranylevél, s a hosszú évek száma végtelen, mint a fákon az ágaké! Úgy húznak el a hosszú évek, mint a fürge réti szél nyugatnál is nyugatabbra a büszke termen át, ahol a kék boltozaton a csillagok is megremegnek Varda szent és ünnepélyes énekétől. Most ki tölti újra a kupámat? Mert Varda, a Tűz szítója, s Csillagkirálynő az örökfehér hegyekből, fölemelte felhőkezét, minden ösvény homályba fulladt; s a szürke földről sötétség kúszik közibénk a tajtékos habokon, s Calacyria drágaköveit köd fedi örökkétig. A keletről jöttek most elveszítik, elveszítik Valimart. Ég veletek! Ti talán meglelitek Valimart! Ég veletek!&#8221;

Nézzük meg a Namárie vers két sorának nyelvi elemzését, amiből kiderül, hogy valójában mennyire bonyolult, összetett és csodálatos alkotás ez a nyelv (Quenya), mestermű a mesterműben.

Soronkénti elemzés.

Ai! laurië lantar lassi súrinen,

Ai: indulatszó, felkiáltásként értendő, &#8222;Óh&#8221;!. Laurie*: a laurea &#8211; aranyló &#8211; melléknév többes számú esete (a Quenyában egyeztetni kell az igét, a főnevet és a melléknevet is). Lantar: a lanta &#8211; esik &#8211; ige jelen idejű, többes számú alakja. Lassi: a lasse &#8211; falevél &#8211; főnév többes számú alakja (látható, hogy a többes számú főnév miatt a lanta ige és a laurea melléknév is többes számba kerül). Súrinen: a súre &#8211; szél &#8211; főnév eszközhatározós esete, a szó végi &#8211;e- hang a Quenyában igen gyakran &#8211;i-re változik, amennyiben a szóhoz toldalék kerül, magyarra &#8222;szélben&#8221;-nek fordították. A szó szerinti fordítás így a &#8222;széllel&#8221; lenne &#8211; nem keverendő a társhatározós esettel, magyarban mindkét esetet a -val, -vel képzővel fordítjuk &#8211; vagyis az egész sor: &#8222;Oh! Aranylón hullanak a levelek a szél által&#8221;.

yéni únótimë ve rámar aldaron!

Yéni: a yén &#8211; év &#8211; többes száma. A yén szó egyébként nem szoláris évre értendő &#8211; az a coranar &#8211; hanem a &#8222;hosszú évre&#8221;, ami a tündéknél 144 évet jelentett, tekintve, hogy ők a 12 alapú számrendszert használták. Únótime: számolatlan, összetett szó, az &#8211;ú előtag, - nem, -tlan, -tlen -, not ige &#8211; számol &#8211; és az &#8211;ima - -ható, hető - melléknévképző tagokból álló kifejezés többes számú alakja. Ve: mint, úgymint. Rámar: a ráma &#8211; szárny &#8211; szó többes számú alakja. Természetesen a &#8222;szárnyak&#8221; itt egy szép költői kép Tolkiennél, egyértelműen a fák ágaira, esetleg leveleire utal. Aldaron: az alda &#8211; fa &#8211; többes számú, birtokos-jelzős (genitívusz) alakja. Érdekesség, hogy ebben az esetben a többes szám duplán is jelölve van, mert az alda szó birtokos esete az aldo (a szó végi &#8211;a-t felülírja az &#8211;o rag), a többes szám jele a &#8211;r, a többes számú birtokos esetet pedig az &#8211;on toldalékkal képezzük. Így a sor szó szerinti fordítása: &#8222;Az évek számolatlanok, mint a fák szárnyai.&#8221;

*laurie: a Parma Eldalamberon 17 száma szerint, az &#8211;ie gyakori absztrakt főnévképző; gyakran használták egyfajta módhatározóként, így: &#8222;aranylóan&#8221;.

A fentiekkel pusztán az volt a célom, hogy bemutassam, mekkora szerepet is kap(hat)nak a mesterséges nyelvek az irodalomban &#8211; legalábbis egy részében. Láthatjuk, hogy nem elhanyagolható ez a szerep. Kiegészíti, erősíti és végső soron &#8222;hitelesebbé&#8221; teszi az egész irodalmi művet.

Források:

www.uib.no/People/hnohf/
www.geocites.com

Rácsai Róbert, Alcar

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #345914 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások

Acho írta: Nagyon tetszett, Alcar! Gratula! :wink: Pont a "mesterséges nyelvek" a téma nyelvtanon, úgyhogy ha megengeded, egy-két dolgot esetleg idéznék Tőled... És persze kíváncsian várom a folytatást! Nagyon igényes munka!

Ha nincs jobb dolgod :P
Csak vicc volt. Köszi. Megy a folytatás, és megy ki a főoldalra is.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #345864 Írta: Acho
Acho válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Nagyon tetszett, Alcar! Gratula! :wink: Pont a "mesterséges nyelvek" a téma nyelvtanon, úgyhogy ha megengeded, egy-két dolgot esetleg idéznék Tőled... És persze kíváncsian várom a folytatást! Nagyon igényes munka!

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #345856 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Kedves Amani,
köszönöm az észrevételeket!
- walesi: választhattam volna jobb példát is, ez tény... azért gondoltam erre, mert a legtöbb walesi (legjobb tudomásom szerint, ám lehet, hogy tévesek az információim) NEM anyanyelvként tanulja a nyelvet, hanem valóban TANULJA (nem acquire, hanem learn) az iskolában. Ami amúgy igen dicséretes kezdeményezés! Valóban a gael vagy egy rakás indián, keleti nyelv jobb példa lett volna.
- kisbetű, nagybetű: jogos. Köszönöm, hogy olvastad!

Hamarosan teszem ki a folytatást is, észrevételeket örömmel várok. (Már régóta meg akartam írni ezt)

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #345827 Írta: amanibhavam
amanibhavam válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Szia!

Két - leginkább esztétikai - megjegyzés a dolgozathoz:

- a walesi nemigen nevezhető kihalófélben lévő nyelvnek, a wikipedia is közli, hogy a mintegy hatszázezer walesi 62%-a napi szinten használja, ez jóval több, mint a világon fellelhető sokezer nyelv nagy része
- ha a lengyel, magyar stb. nyelveket kisbetűvel írjuk a magyarban, akkor szerintem ez érvényes az eszperantóra, quenyára, sindarinra is

Egyébként köszönöm az olvasmányt.


love is the shadow that ripens the wine

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #345823 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
A mesterséges nyelvek és az irodalom: I. rész.

Az alább olvasható szöveg tulajdonképpen egy vázlatnak tekinthető; annak az előadásnak a vázlata, amelyet volt szerencsém több alkalommal is megtartani (Pápa: Művelődési ház, Veszprém: Művelődési Központ, Budapest: Tolkien napok és a Kölcsey Gimnázium, Tata: JRR Tolkien nap, Monostorapáti: Művészetek Völgye, stb.). Ezzel a kis dolgozattal (nevezzük annak) tulajdonképpen nincs más célom, mint hogy rávilágítsak arra a tényre, hogy a mesterséges nyelvek nem merülnek ki pusztán az Eszperantóban; adjak egy kis bevezetést a mesterséges nyelvek (MNY) világába; bemutassam, hogy a mesterséges nyelvek komoly szerepet töltenek be az irodalomban (legalábbis egy részében). Végső soron pedig &#8211; ha van rá igény &#8211; JRR Tolkien mesterséges nyelveiből adjak kis ízelítőt.
A rövid bevezetés után lássuk magát a témát: elsősorban megpróbálom felvázolni, hogy mit is nevezünk mesterséges nyelvnek, mik a jellemzőik, milyen mesterséges nyelveket ismerünk, illetve, hogy &#8211; szerintem &#8211; milyen szerepet is töltenek be az irodalomban (egyéb szerepükre kevéssé fogok kitérni, ezt sokan megtették már, olyanok, akik a témát behatóbban ismerik, mint én).

A nyelveket nagyon sok szempont szerint lehet osztályozni; meg sem kísérelem felsorolni a számos, vagy éppen számtalan kategorizálási lehetőséget. Itt és most egyfajta osztályozási szempontot használok: élő és nem élő nyelv.
Persze már itt is több lehetőség van. Vannak az úgynevezett élő nyelvek (magyar, angol, orosz, stb.), amelyeknek vannak anyanyelvi beszélői (magyarok, angolok, amerikaiak, oroszok, stb.). A holt nyelvek azok, amelyek gyakorlatilag kihaltak, vagyis nincsenek anyanyelvi beszélői (latin, gót, stb.) &#8211; ezek közül azonban többet beszélnek, egyfajta &#8222;tanult&#8221; nyelvként, lásd a latint például, amelyet a mai napig használják egyfajta tudományos nyelvként, orvosi szaknyelvben, stb. A kihalófélben lévő nyelvek közé tartoznak azok, amelyeknek anyanyelvi beszélőjük alig van (vagy már egyáltalán nincsenek), ide tartozik például a walesi, a gael, vagy a Manx szigeten beszélt nyelv.
A fent említett három kategória mindegyike a természetes nyelvek közé tartozik. Emellett azonban van még egy kategória, az ún. mesterséges nyelvek.
Mi is az a mesterséges nyelv? Röviden: az a kommunikációra alkalmas nyelv, amelyet egy személy (vagy csoport) egy meghatározott céllal hozott létre. Ami közös (és rendkívül érdekes) minden MNY-ben az, hogy már azelőtt működőképes, hogy egyáltalán anyanyelvi beszélői lennének. Valójában természetesen egy MNY-nek nincsenek anyanyelvi beszélői &#8211; valamennyi tanult és nem elsajátított nyelv (a nyelvtanulás során elsajátításnak - angol: acquire - nevezzük azt, amikor az anyanyelvünket tanuljuk meg, gyakorlatilag ez - vagy ezek, többnyelvűség esetén - lesz az alap: ezen a nyelven &#8211; nyelveken - gondolkodunk, ehhez igazítjuk a többi tanult nyelvet. Minden más egyéb nyelv: tanult nyelv - angol: learn - ). Valójában maga az alkotó is gyorsabban hozza létre, fejleszti a nyelvet, mintsem hogy azt meg tudná tanulni (és így, természetesen, használni).
A MNY-ek három alapvető jellemzője: cél, eredetiség és méret.
Természetesen a MNY-ek esetében már maga a cél is mesterséges; az Eszperantó esetében ez nyilvánvaló. Ludovic Lazarus Zamenhof egyfajta nemzetközi nyelvet akart megalkotni, amit mindenki könnyedén meg tud tanulni. Nemzetközi szavak (indo-európai nyelvcsalád ismert szavai), végletekig leegyszerűsített nyelvtan &#8211; ezek jellemzik az Eszperantót. Itt tehát a cél világos. Tolkien esetében más volt a cél; ő alapvetően nyelvészprofesszor volt és nem író (noha szinte mindenki írói munkásságát méltatja elsősorban). Ő irodalmi indíttatásból alkotta meg nyelveit, ahogyan írja: &#8222;Senki nem hiszi el nekem, amikor azt mondom, hogy könyvem egy kísérlet arra, hogy megalkossak egy valósnak tűnő világot, amelyben a nyelvi forma megfelel személyes esztétikai ízlésemnek. Pedig így van.&#8221; JRRT tehát elsősorban a nyelvet alkotta meg először, és csak utána hozta létre zseniális mitológiáját, mintegy &#8222;körítésként&#8221;.
Ez tehát megint egy másfajta cél. Megemlíteném még a Klingon nyelvet (Star Trek), amely először csak szavakban és pár kifejezésben &#8222;létezett&#8221;, később, a film és a sorozat sikerén felbuzdulva alkotta meg egy nyelvész a nyelvet (erről bővebben később).
A második fontos szempont: az eredetiség. Ebből a szempontból az Eszperantó talán nem is &#8222;igazi&#8221; MNY, hiszen szókincsének alapját az Indo-európai nyelvek adják (Halo=hello, Barbaro=barbár, stb.). Végül is ez adja meg az eredetiség kérdésére adott választ: nem baj, ha egy MNY egy másik, létező nyelven alapul, de az a hasonlóság ne legyen észrevehető, illetve ne legyen a hasonlóság olyan szembetűnő (akár a szókincset, akár a nyelvtani rendszert vesszük alapul). Az Eszperantó esetében kijelenthetjük, hogy eredetiségét tekintve nem sok újat hozott.
A nyelv mérete szintén nagyon lényeges. A méret nem feltétlenül a szókincset jelenti: azt is, hogy mit lehet elmondani, kifejezni az adott nyelven. (Teszem azt, nem sokra mennénk egy olyan nyelvvel, aminek van hatezer szavas szókincse, s ebből 5000 mondjuk melléknév&#8230; szép, színes, de nagyon nehéz lenne a kommunikáció). Jeffrey Henning szerint a kommunikációra alkalmas nyelvnek rendelkeznie kell egy tiszta és világos nyelvtani rendszerrel és legalább 1000-2000 szavas szókinccsel. Lássuk be, hogy a két dolog, mármint a nyelvtan és a szókincs összefügg egymással, kiegészítik egymást: másként mondva az egyik nem létezhet a másik nélkül.

De mire is használhatunk egy mesterséges nyelvet?
A Eszperantó (és utódai) egyértelműen azzal a &#8211; nemes &#8211; szándékkal készültek, hogy a kommunikációt megkönnyítsék. Mégsem terjedt el olyan mértékben, ahogyan az elvárható lett volna. Mi ennek vajon az oka?
Talán az, hogy az emberek nem tudják mihez kötni. Nincs Eszperantóország. Kik azok az Eszperantók? Mit tudunk a kultúrájukról, történelmükről, szokásaikról? Semmit &#8211; hiszen nem léteznek. Ezzel szemben a Gyűrűk Ura, például, mint regény, hatalmas motivációs erő. A nyelvet (nyelveket) tudjuk kikhez kötni: ismereteink vannak a tündékről, a törpökről, az orkokról; s noha tudjuk, hogy ez is csak egy elképzelt világ, a valóságban nem létezik, de mégis ad egy olyan pluszt, amit az Eszperantó elmulaszt.
Itt persze megállhatunk egy pillanatra, hogy mi is motiválja a nyelvet tanulót. A pozitivista felfogás szerint természetesen olyan nyelvet tanulunk, amelyből valamilyen szinten profitálhatunk, ilyen nyelv az angol. Ma már gyakorlatilag lehetetlen munkát kapni, diplomát szerezni angol nyelvtudás nélkül. Sokan állnak neki azonban más nyelveknek is &#8211; természetesen nagy részüket elsősorban a már említett pozitivizmus motiválja. De nem mindenkit&#8230; Itt már megjelenik az érzelmi oldal is, hogy mely nyelv tetszik, mely nyelv beszélői szimpatikusak a számunkra (gondoljunk csak az orosz nyelvre: sokan ellenálltak, nem tanulták meg &#8211; noha kötelező volt évtizedeken át &#8211; egyetlen egyszerű oknál fogva: egy megszálló hatalom jelképét látták benne). Vagyis ezer és egy oka lehet annak, hogy miért tanulunk nyelvet, s ezen okok közül nem elhanyagolható a puszta szimpátia sem (jómagam latinul szeretnék megtanulni, tekintve, hogy Catullus az egyik kedvencem, szívesen olvasnám eredetiben). Sokan hobbiból tanulnak nyelvet, (semmivel sem &#8222;értelmetlenebb&#8221; hobbi, mint mondjuk a telefonkártyák gyűjtése).

De térjünk rá az irodalomban betöltött szerepre.
Itt megemlítenék pár művet, amelyekben megfigyelhetjük a kitalált nyelvek használatának a mértékét, ha úgy tetszik: fázisait.
Nyilván mindenki hallott J.K.Rowling: Harry Potter c. művéről. Rowling műveiben is megjelenik egy MNY &#8211; legalábbis az említés szintjén, ez pedig a &#8222;párszaszó&#8221;, vagyis a kígyók nyelve. Valójában tényleg csak utalásokat találunk a hétrészes regénysorozatban, ám ezek az utalások nagyon is fontosak&#8230; S noha semmit sem tanulhatunk meg &#8222;párszaszóul&#8221;, mégis, valahogy &#8222;hihetőbbé&#8221;, vagy ha úgy tetszik hitelesebbé válik a történet.
Talán nem mindenkinek ismeretlen Frank Herbert: Dűne c. sci-fi regényciklusa. Ebben a regényfolyamban már egy másik fázissal találkozhatunk: nem csak utalások, hanem konkrét szavak, kifejezések is megjelennek. Ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy például a fremen nép léte valóban autentikussá váljon; nyelve, szóhasználata segítségével. (Persze nem lehet nem észrevenni a hasonlóságot az arab nyelvvel, és végső soron a néppel kapcsolatban).
A harmadik és negyedik mű, amit megemlítek a témával kapcsolatban, az a Start Trek és a Gyűrűk Ura. A Star Trek esetében a kitalált nyelv kemény, pattogós (és az emberi fülnek nem kifejezetten tetszetős) nyelv remekül mutatja be a Klingon nép jellegzetességeit: erőszakos, agresszív, harcias fajról van szó. A Gyűrűk Ura (JRR Tolkien) még kidolgozottabb ebből a szempontból; ahogy már utaltam rá, Tolkient eredetileg a nyelv érdekelte, azt hozta létre és később alkotta meg hozzá a mitológiát. A Star Trek esetében ez fordítottan működött: a film elkészülte után kértek fel egy nyelvészt arra (rajongói nyomásra), hogy alkossa meg a nyelvet, amit meg is tett (Marc Okrand).
Tolkien számos nyelvet dolgozott ki, alkotott meg: kora ifjúságától fogva egész életében gyakorlatilag ezzel foglalkozott. Nyelvei közül kettőt dolgozott ki olyan szinten, hogy valóban alkalmasak bizonyos szintű kommunikációra: ezek a Quenya és a Sindarin. Dallamos, lágy nyelvekről van szó, kifejezetten tetszetős mindegyik az emberi fülnek (és, teszem hozzá: nehéz&#8230; a két konkrét nyelvről később írok)
Bármilyen furcsa is, de tény: e két &#8222;tündenyelv&#8221; népszerűségében megelőzte az Eszperantót; ehhez nyilvánvalóan hozzájárult a könyv és a film sikere is. Nagyon sokan akarnak megtanulni &#8222;tündéül&#8221;, ám itt meg kell, hogy jegyezzem: az nem fog menni&#8230; Méghozzá pontosan azért nem, amiért nem tanulhatok meg szlávul sem (oroszul, lengyelül, ukránul, stb. megtanulhatok, de szlávul nem). A tünde nyelvek egy nyelvcsalád: ha valakinek van kitartása, szorgalma (és megfelelő anyaga), az meg tudja tanulni egy bizonyos szinten a Quenya és a Sindarin nyelveket.
Miért is? Amint azt már említettem, ezekkel a nyelvekkel az egész történet sokkal hihetőbb, megfoghatóbb lesz; jobban el tudom képzelni azt a világot, ahol valóban beszélik a nyelvet (s nemcsak utalnak rá). Biztos vagyok benne, hogy e nyelvek sikerének a gyökere itt keresendő.

A továbbiakban &#8211; ha lesz rá igény &#8211; a tünde nyelveket fogom ismertetni röviden, kialakulásuk folyamatát, jellegzetességeiket, és hogy &#8211; szerintem &#8211; milyen pluszt adtak magához a regényhez. Addig is ízelítőül álljon itt egy vers magyar, angol és quenya nyelven (saját szerzemény).

Belegaer partjain

Tündeleány, Belegaer partjain,
Mire vár, vajon mire vár?
A Nagy hajó, a Valinori hattyú,
Zúgó habokon, vizeken tovaszáll.

Tündeleány, Belegaer fövenyén,
Mitől fél, vajon mitől fél?
Arca sápadt, ruhája áttetsző,
Halovány testén átsüvít a szél.

Tündeleány, Belegaer homokján,
Merre néz, vajon merre néz?
Messzi a horizont, tág a határ,
Hol járhat kedvesem, a hős vitéz?

Tündeleány, Belegaer vidékén,
Miért sír, vajon miért sír?
Viharos tenger éj-komor kékjén
Nem látszik többé a hajnali pír.

Tündeleány, Belegaer vizében,
Miért, ó miért jössz felém
Elúszok messze, a világ szívéhez,
Ott alszom majd a tenger kebelén

On the shores of Belegaer
Elvenmaid, on the shores of Belegaer,
What, oh what is she waiting?
The Big Ship, the Swan of Valinor
Flies away on water and rumbling waves.

Elvenmaid, on the beach of Belegaer,
What, oh what does she fear?
Her face is pale, and clothes are pasty
Wind blows through her vague body.

Elvenmaid, on the sand of Belegaer,
What, oh what is she watching?
The horizon is far, the world is huge,
Where is my sweetheart, the valiant hero?

Elvenmaid, on the land of Belegaer,
Why, oh why is she crying?
On the bluish-black stormy sea
The first blush of down is not approaching.

Elvenmaid, in the water of Belegaer,
Why, oh why are you coming to me?
I&#8217;ll swim away to the heart of the world,
And I&#8217;ll sleep on the bosom of the sea.

Earo falassen

Eldawende, Earo falassen
ma larta, ai ma larta?
I alta cirya, Valinóreva Alqua
Nurrula wingessen, nenissen wíla.

Eldawende, Earo hrestassen
Mallo, ai mallo rúca?
Néca antorya, vintala vaccorya
Súre hlapu ter malwa hroarya.

Eldawende, Earo litsessen
Manna céna, manna céna?
Menel ná háya, arda ná alta
Masse melindonya, i callo verya?

Eldawende, Earo nóresse
Manan, ai mana naina?
Rávea Ear mi luine-morna
Isca-carne ára ná vanwa.

Eldawende, Earo nenissen
Manan, ai, túla ninna?
Autan háya, ardo endanna,
Earo ambasse inye fumuva.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja #345490 Írta: Alcarcalimo
Alcarcalimo válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
Igen, tudok.
Sajnos az Eldaryon valóban nem üzemel...
Egyelőre Q ügyben a saját honlapomat tudom ajánlani:
gportal.hu/alcar

A balo ldali menüben (lent) találsz szótárakat, leckéket is.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Több
16 éve 7 hónapja - 2 éve 4 hónapja #345487 Írta: frc0032
frc0032 válaszolt a következő témában: Nyelvek és írások
<>
Utolsó szerkesztés: 2 éve 4 hónapja frc0032 által.

Kérjük, hogy Bejelentkezés vagy vagy Fiók létrehozása, hogy csatlakozhass a beszélgetéshez!

Moderátorok: GandalfAlyr ArkhonKincsőMetafloraAlew
Oldalmegjelenítési idő: 1.477 másodperc

SSL Security
Comodo SSL Certificate

Vissza a lap tetejére