A Lassi-számolást a KGY és a helyiség rendezése után szinte bármikor meg lehet ejteni, én hétköznap kora esténként ott tudok lenni, és szívesen részt veszek benne. A dolog nem annyira szörnyű, mint amilyennek hangzik, mert sok egységcsomag bontatlan, és azokkal nincs akkora gond. Ha hárman-négyen vagyunk rá, az bőven elég.
A köteles példányokat tudtommal a nyomda hivatalból küldi az OSZK-nak, legfeljebb akkor kell nekünk küldeni, ha ők valamiért elfelejtik.
Attól tartok, hogy Rózsa tudhat leginkább segíteni abban, hogy mikor mennyi lett nyomtatva, mert elvileg nála meg kell legyenek a számlák (feltéve, hogy a 2003 előtti anyag még nincs leselejtezve). Ez tehát a készült mennyiségről támpont. De még az is elég lehet, ha az éves beszámolókat elővesszük, ott valószínűleg számottevő különbség van azokban az években, amikor utánnyomás készült. Mindenesetre, a példányszámnál a nagy-LEP-es évek nem mérvadóak annyira, és nekem az a gyanúm, hogy azok voltak azok a számok, amikből után kellett nyomni. Az első számnál meg azért is volt utánnyomás, mert az első széria még fekete-fehér borítóval jelent meg, amit egy másik körrel kiszínesítettünk.
Én is úgy tudom, hogy az 500 pld/nyomás volt az általános, de ezt azért biztosabban kellene tudni. (Mindig a könyvelőn csattan ilyenkor az ostor...

)
Tehát, javítsatok ki, ha tévedek:
- A készült példányszámokat a számlák alapján valószínűleg Rózsa tudja legbiztonságosabban megmondani.
- A meglévő mennyiséget mi tudjuk nagyon ügyesen megszámolni - szerintem erre kijelölhetem magamat önként jelentkezőnek
és ha jól értem, számíthatok segítségre is.
- Az internetes rendelésekről valószínűleg Tünde tud adatot mondani.
- Tud-e valaki olyanról, hogy a tagoknak járó, kiosztott Lassikból mennyi járt egy-egy számból, és mennyit vettek át ténylegesen a tagok? Innen már becsléssel megállapítható az eladott példányszám - remélhetőleg nem került túl sok példány "szocialista megőrzésbe", illetve átmenetileg ismeretlen helyen való tárolásra.
Nagyjából ezekből az adatokból már számot tudunk vetni, és javaslatot tudunk tenni a vezetőség felé arról, hogy mit érdemes tenni a megmaradt példányszámmal, illetve érdemes/szükséges-e csökkenteni a példányszámot.
Nekem is onnan merült fel az egész kérdés, amit Orsie is írt: nem szerencsés, hogyha a remittenda előállítási költsége korlátozná a terjedelmet és a minőséget.
Miután az előző valamelyik hozzászólásomban negatív véleményt mondtam a Timpről, a védelmükben hozzá kell tegyem, hogy a Lassi nem egy hálás megrendelés: még elég kis példányszám, de már elég sok formakészítés, beigazítás, és még kötészeti munka is van vele. Úgyhogy igencsak elképzelhető, hogy az általam ismert olcsóbb nyomdák meg sem próbálkoznak vele, vagy továbbadják a feladatot a Timpnek, és hasonlóknak, így ők tényleg drágábban vállalják.
Mindenképpen azt szeretném elérni*, hogy egyrészt döntéshozatalhoz alkalmas anyagot tudjak végül a vezetőség elé tenni (az is döntés, ha azt mondjuk, hogy minden maradjon így, mert így a jó), és lehetőleg ki tudjunk alakítani egy rendszert a készlet és a nemkívánatos költségek kezelésére.
*Amennyiben a vezetőség, vagy egy arra jogosult tagja ténylegesen megbíz a feladattal.