A Gyűrűk Ura versbetéteinek funkciója és poétikai szerkezete

A Gyűrűk Ura epikai világának szerves részét képezik a különböző verses szövegrészek. A versbetétek – balladák, verses epikai művek, különféle dalok, közösségi és folklórénekek stb. – egyfelől a fikciós világ megképződésének elemeiként, a múlt közvetítőrendszereként funkcionálnak, hozzájárulva az adott néphez (hobbitok, entek, tündék, törpök), országhoz (Gondor, Rohan, Mordor) kötődő kulturális hagyományrend regénybeli kialakulásához. Másfelől e lírai szövegrészek közvetlen érzéki hatással is bírnak, az olvasói tevékenység jelenléteffektusait hozva létre.
A verses szövegek szerepére az alábbi tolkieni passzus is rávilágít: „A Gy. U. vonzerejét, gondolom, az is adja, hogy a háttérben ott sejlik egy nagyobb történet; akár egy távolban felködlő sziget körvonala, vagy mintha napfény ködén át derengeni látnánk egy távoli város tornyait. Odamenni? Ha odamegyünk, szertefoszlik a varázslat, s új, meghódítatlan távlatokat kell ismét teremtenünk.” (J. R. R. Tolkien, Az elveszett mesék könyve I., szerk. Christopher Tolkien, ford. Tandori Dezső, Holló és Társa Könyvkiadó, 1996, 3.). A háttérben sejlő nagyobb narratíva, a „meghódítatlan távlatok” megképződésért nem kis részben e közvetítő funkciójú poémák felelősek.
A magyar kiadás verses szövegei Tandori Dezső költő, műfordító nevéhez kötődnek. Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy néhány kiválasztott részlet tüzetesebb elemzésével megvizsgáljam az adott szöveg 1) nagyepikai egészben játszott funkcióját; 2) önálló lírai műként történő olvashatóságát, poétikai szerkezetét, beleértve a műfaji tradíciót és a közvetlen regénykontextus (az „előadás” körülményei, a dal megszólaltatása stb.) hatását; 3) a magyar és az angol változat különbségeit, Tandori Dezső fordítói munkájának jelentésalakító szerepét. Terveim szerint elsősorban az alábbi verses szövegeket értelmezem részleteiben: a Gyűrűvers („Három gyűrű ragyogjon” kezdetű); Entek hívó éneke („Ha bükklevelecskét bont a tavasz” kezdetű, III. könyv); Rohír siratóének („Hol a ló, a lovas?” kezdetű, III. könyv); Bilbó dala („Tűznél ülök” kezdetű, II. könyv); a király visszatértének jóslata („Van, mi arany” kezdetű, II. könyv).